Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - NAGYIVÁNYI ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEMETER ERVIN (MDF):
3452 Ebben a fejezetben két témakörrel foglalkoznék. Az egyik a könyvvizsgálók függetlenségének a kérdésköre, a másik a könyvvizsgálói társaságok vezetésében a könyvvizsgálók szerepe. A vezérszónoki felszólalásomban jeleztem, hogy két olyan pont van, amely mi ndenféleképpen módosításra szorul, és ennek megfelelő javaslatot teszünk. Az egyik a könyvvizsgálók függetlenségének a megerősítése, a másik pedig a felügyelet kérdése, ami magának a kamarának a függetlenségét próbálja biztosítani, tehát itt rokon. A törvé nyjavaslat 5. § d) pontjában - amit az előttem lévő képviselőtársam is említett - rendelkezik arról, hogy könyvvizsgáló, egykét kivétellel, nem állhat munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, tehát főszabályként megállapítja, hogy ne m állhat alkalmazotti jogviszonyban. Ez nagyon helyes, a könyvvizsgálók függetlenségét biztosítja, hiszen az üzleti könyveket olyan záradékkal kell ellátni, ami a könyvvizsgáló személyes felelősségét tükrözi. Ezek az ellenjegyzések egyénileg történnek, ezé rt egy munkaviszonyban, egy alá, fölérendeltségi viszonyban kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet a könyvvizsgáló. Nincs is ebben vita köztünk, ebben mindenki egyetért, és az előterjesztő is úgy gondolta, hogy az az alaphelyzet, hogy nem állhat munkaviszonyb an a könyvvizsgáló. Ellenben úgy ítélem meg, hogy az úgynevezett kivételek túl tágra sikeredtek. Két ponton tesz kivételt a jelenlegi törvényjavaslat. Az egyik a 30. § (1) bekezdésében, amikor azt mondja, hogy kivételt képez ez alól a könyvvizsgálói társas ág, illetve maga a könyvvizsgáló, tehát itt állhat alkalmazásban könyvvizsgáló. Ez teljesen értelemszerű és érthető, hisz egy könyvvizsgálói társaságba alkalmazotti jogviszonyba kerül, és egy könyvvizsgálónál is hasonló helyzetbe. A 6. § (1) bekezdésében a zonban egy olyan könnyítést, illetve egy olyan tág nyitást tesz a törvényjavaslat, ami megítélésem szerint nem fogadható el. Nevezetesen arról van szó, hogy a kivételek között említi gyakorlatilag, hogy minden esetben kivétel - tehát végül is állhat alkalm azotti jogviszonyban egy könyvvizsgáló , ha a munkaadó munkaköri feladatként jelöli meg a könyvvizsgálat végzését, illetve a munkáltató írásban nyilatkozik arról, hogy a kamarai tag a feladatát függetlenségének csorbítása nélkül el tudja látni. Megítélése m szerint gyakorlatilag minden munkáltató képes erre a nyilatkozatra. Ez egy túl tág kör. Véleményem szerint ez a metódus megtartható, azonban kizárólag a könyvvizsgáló társaságoknál és kizárólag a könyvvizsgálóknál történő alkalmazás esetén. Tehát én úgy gondolom, hogy azt a kört nem célszerű kinyitni, hogy máshol is állhat könyvvizsgáló alkalmazásban, ugyanakkor célszerűnek tartom azt a nyilatkozatot, amit a munkaadó tesz, hogy nem befolyásolja függetlenségében. A módosító javaslatom tehát arra irányult, hogy a 6. § (1) bekezdése, ez a tág rész maradjon el. Ennek hasznos elemeit átemeltem, és a 45. számon jelzett módosító javaslatba tettem be. A másik kérdéskör, amit igyekeztem módosító javaslattal érinteni, 33. számon olvasható az ajánlatban, ez a könyvvi zsgálói társaságok vezetéséről szól. A jelenlegi törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy könyvvizsgálói társaságok esetén a könyvvizsgálói tevékenység akkor folytatható, ha a szavazati jogok többségével kamarai tagok rendelkeznek, illetőleg a bejegyzéshez sz ükséges feltételekkel a tulajdonos országban a megfelelő könyvvizsgálói társaságok rendelkeznek. Ez nem elég egyértelmű, sőt, egyáltalán nem tisztázottak, hogy mik azok a feltételek, amiknek a tulajdonos országban meg kell felelni. Én úgy gondolom, hogy az végezhet könyvvizsgálatot, aki a magyar kamara tagja, és jogosan elvárható az, hogy a könyvvizsgálói társaságok vezetésében is többséggel legyenek ezek a kamarai tagok. Természetesen - és én úgy gondolom, hogy elsősorban - nemzetközi viszonosság alapján e lismerhetők a könyvvizsgálói végzettségek, de ez a javaslat nem erről, nem a viszonosságról szól. A viszonosságra lesz később egy intézkedés, arra ki fogok még térni. Összességében én azt javaslom, hogy a könyvvizsgálói függetlenség megőrzése érdekében az alkalmazotti jogviszonyt igenis szigorítsuk meg; csak könyvvizsgálói társaságoknál és
