Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - Balsay István (Fidesz) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "Quo vadis, avagy miért kerülhet többe a leves, mint a hús?" címmel - BALSAY ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter:
3378 BALSAY ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Már az azonnali kérdése k órájában is, a privatizációs miniszter asszonynak, a Ferihegy2 új utasforgalmi termináljának építésével kapcsolatban tettem fel kérdést, és az elhangzott válaszból sok minden világosabbá vált számomra. Úgy látom, az jelenti a legnagyobb problémát a Feri hegy2 fejlesztésében, hogy a beruházás előkészítésének folyamatára, a szerződéskötésekre csak keveseknek van rálátásuk. Sokunk szerint a jelen és a közeljövő egyik - majdan botrányossá válható - infrastrukturális beruházásának "állatorvosi lova" a Feriheg y2B terminál építése lesz. Senki nem vitatja - jómagam sem - a fejlesztés szükségességét, de akik ismerik a megvalósítás módját - és ők még kevesen vannak - annál többen. Nagyon röviden a részletekről: a Ferihegy2 terminál fejlesztésének ötlete még 1992ből származik, amikor a minisztérium jóváhagyásával az LRI előosztályozó pályázatot írt ki az utasforgalmi épületek létesítésére. A KHVM tenderdokumentációja feltételként szabta, hogy sem a kormány, sem az LRI, sem más kormányszerv nem fog készpénztőkével hozzájárulni a projekthez vagy a projekttel kapcsolatban felmerülő hitelre garanciát nyújtani. E feltételek tudatában történt meg a pályáztatás, amelynek során két fordulóban tizenhárom pályázó közül választották ki a győztes kanadai ADC társaságot, amely a bírálóbizottság szerint a magyar nemzeti érdekek közül a legelőnyösebb javaslatot tette, egyebek mellett az állami garancia nélküli finanszírozás megszervezésére. (16.30) A kormány 2209/1996. határozatában döntött az LRInek a Ferihegy2 terminálját fejl esztő és üzemeltető projekttársaságban történő részvételéről. Ez a határozat rendelkezett a finanszírozás pénzügyi kérdéseiről is, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásáról mértékéről is. A határozatban - a tenderkiírástól eltérően - a kormány előbb garanc iát, majd a határozat 1996. december 26ai módosításával készfizető kezességet vállalt a megvalósításhoz szükséges hitelfelvételre. Tisztelt Miniszter Úr! Miért tért el a tenderkiírás feltételeitől a kormány, és ha már eltért, nem kellett volna újabb pályá zatot kiírnia, hiszen a feltételek változása miatt mások kedvezőbb ajánlatot tehettek volna? Hogyan került képbe a Skanska nevű vállalkozói csoport? Egyáltalán, miért van szükség a kormány készfizető kezességvállalása esetén külföldi félre a fejlesztéshez, amely a több mint 100 millió dolláros beruházáshoz, a valóságban több mint 200 millió dollár értéket képviselő társasághoz mindössze 16 millió dollár készpénzzel járul hozzá, viszont ennek fejében a társaságon belül 34 százalékos szavazati joghoz és egyéb szerződései révén szinte kizárólagos irányítási jogosultsághoz jut? Várom tisztelettel miniszter úr válaszát. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Az interpellációra Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úr válaszol. DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy vélem, hogy az infrastruktúrafejlesztés nemzetgazdasági jelentősége - még akkor is, ha bizonyos következményeit kezelnünk kell - me ssze túlnő bizonyos sikeres vagy sikerpropaganda eszközén. Én úgy gondolom, hogy ez a fejlesztés is szerepelt, és mindenképpen kell hogy szerepeljen a következő időszak közlekedéspolitikájában, amelyet egyébként a múlt esztendőben igen nagy többséggel megs zavazott a képviselőház. Rátérve erre a konkrét kérdésre, amely valóban már az azonnali kérdések órájában is más formában, de felmerült, el kell mondani, hogy 1992ben többek között valóban azzal a feltétellel történt a tender meghirdetése, hogy a magyar f él sem készpénztőkével - hangsúlyozom: tőkével , sem pedig kormányzati garanciavállalással nem járul hozzá a beruházáshoz. E feltételek szerint
