Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 20 (270. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. DOBOS KRISZTINA (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária):
3330 Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Dobos Krisztina frakcióvezetőhelyettesnek, Magyar Demokrata Fórum. DR. DOBOS KRISZT INA (MDNP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a tankönyvkiadás talán az egyik legfontosabb taneszköz; és hogy milyen tankönyvek kerülnek nyilvánosságra és milyen áron, ez ma az oktatásügy legfontosabb kérdései közé tartozik. Azt, amit Pokorni Zoltán képviselőtársam felvetett - hogy nem szabad meggondolatlanul, feltételek nélkül privatizálni a tankönyvkiadót , úgy gondolom, helyes megállapítás volt, hiszen tudjuk, mi történt az egyes privatizált könyvkiadóknál, azt is tudjuk, hogy a gyors nyereségre való törekedés nem a tankönyveknél megfelelő eljárás. A tankönyvek nyereségesek, de hosszú távon nyereségesek, hiszen egy jól működő közoktatási rendszerben és felsőoktatási rendszerben a tankönyvek több kiadást, van, amelyik 56 va gy 8 kiadást is megér. Úgy hiszem, arra kellene a kormány képviselőit most felszólítani, vagy arra kellene ösztönözni, hogy minél előbb a privatizációs elképzelést csak úgy terjesszék a parlament elé, vagy a parlament oktatási bizottsága elé, ha a végre me galakult tankönyvtanács látja ezt, hiszen három évig szüneteltette ez a kormány a demokratikusan működő tankönyvtanácsot, amely a köznevelési tanács része. Most már létezik ez a tanács, rájött a kormány arra, hogy valóban szükség van rá, tehát látni kellen e, és az ő véleményüket is szeretnénk kikérni. A másik nagyon lényeges kérdés pedig, hogy a tudományos könyvek és a tankönyvek összefüggésében semmiféle megfelelő intézkedés nem történik. Abban az esetben, ha privatizálják a tankönyvkiadót - aminek nemcsak az az értéke van, amelyik megjelenik tárgyiasult formában, hanem eszmei értéke is van , óhatatlanul nem a tankönyvversenyt idézik elő, hanem monopolisztikus helyzetet egyes speciális kérdésekben. Ezért egyetértünk Pokorni Zoltán felvetésével (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és jó lenne, ha a kormány ezen elgondolkodna. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Szabad György frakcióve zetőhelyettesnek, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy mindenki, aki az elmúlt évtizedekben a magyar oktatásügy vagy a magyar tudomány területé n dolgozott, szembekerült az oktatásügyben és a tudomány területén a kiadói monopólium súlyos következményeivel. Ezért teljesen nyilvánvaló, hogy a privatizáció eszközével, ha másra nem is lennénk tekintettel, indokolt élni ezeken a területeken is. Azonban az, ami privatizáció címén ezeken a területeken már megmutatkozott - elegendő az Akadémiai Kiadó példájára hivatkozni , úgy gondolom, indokolttá teszi azt, amit Pokorni Zoltántól hallottunk: a megfontoltságot, mérlegelést, a közérdek figyelembevételét ez en a területen nagyon komolyan kell venni. (13.10) Ha az oktatásügyben a kiadók olyan gárdája kerülhet meghatározó szerepbe, amelyik - ne adj' isten - csak az üzleti szempontot szűken értelmezetten veszi figyelembe, akkor ennek súlyos következményei leszne k, és ezek a következmények a magyar kulturális élet, oktatásügy, nevelés egészét, tehát a magyar szellemi felemelkedés egészét sújtják. Ezért a Magyar Demokrata Néppárt határozottan a megfontolt, mérlegelt, a közérdek szempontjait figyelembe vevő privatiz ációt tart csak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) megengedhetőnek. Köszönöm. (Taps az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) :