Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3305 A másik az a kérdés, hogy a szociális választásnak vane értelme. Ha úgy fogal maztam, hogy hosszabb távon tartanám helyesnek a szociális választások bevezetését, természetesen ez abból is következik, hogy én hiszek például a szociális jogállam létében, amit itt, ebben a parlamentben olyan pártok vitattak, amelyek most a tbönkormány zatokkal szemben is részletesebb, komolyabb vagy másféle észrevételeket tesznek. A szociális partnerség egy fogalom, tisztelt képviselőtársaim, amely Európában a munkavállalókra, a munkaadókra és az állam képviselőjére épül. Ebből épülnek föl az érdekegyez tető tanácsok, ezt nevezik tripartit érdekegyeztető rendszernek. Őszintének tartom ezt a vitát, nagyon jónak, és örülök, hogy elnök úr nem szakította meg, mert a módosító indítványok, amelyeket a részletes vitában tárgyalunk, erről a koncepcióról szólnak, így hát érthetően mindenki módosító indítványokról szólt, amikor például az érdekegyeztetés jelenlegi mechanizmusát jónak tartja vagy szeretné megkerülni. Nincs abban semmi szégyellnivaló, ha valaki az érdekegyeztetés parlamenten kívüli mechanizmusát nem f ogadja el, nincs abban semmi szégyellnivaló, ha valaki a szociális partnerség fogalmát visszautasítja, azonban ha elfogadjuk, hogy tbönkormányzatok vannak, és azok a szociális partnerség elve alapján működnek, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy alapvető en és döntően a munkaadók és a munkavállalók képviselőire épüljenek. Ezért gondolom tehát azt, hogy a tbönkormányzatoknak, ha van létük és értelmük, akkor az az értelmük, hogy a járulékfizető munkavállalók és munkaadók képviselőiből állnak össze. Ehhez ké pest az, hogy szociális választás vagy delegálás, milyen delegálás, egy másodlagos kérdés, és e tekintetben, azt hiszem, valóban a kényszert kell követnünk, amikor elfogadjuk ezt a javaslatot. Ami a helyi önkormányzatok megjelenítését illeti, érvké nt elhangzott, hogy ők munkaadók. Ha munkaadók, akkor természetesen más munkaadók is vannak, mármint az egészségügyben, ilyen értelemben tehát elég, ha munkaadóként jelennek meg. Másrészt pedig azt hiszem, a tbönkormányzatokban, amennyiben a járulékfizető ket és a felhasználókat képviselők, a kórházakat fizetők, a betegeket képviselők összekeverednek, vagy pedig egy olyan önkormányzat alakul ki, amelyben fele részben a járulékfizetők jelennek meg, fele részben pedig a felhasználók, akkor még sokkal nagyobb ellentétek alakulnak ki, mint a jelenlegi rendszerben, amire itt már többen is utaltak. Arról nem beszélve, hogy ad absurdum, ha az egyik önkormányzatban megjelennek a másik önkormányzat, a területi önkormányzat képviselői, akkor azt is föl lehetne tenni, hogy a helyi önkormányzatokban a szakszervezetek blokként miért nem képviseltethetik magukat. El is hangzott itt egyébként olyan vélemény, hogy a második kamarában a szakszervezeteknek blokkba be lehetne küldeni embereket, természetesen nem a liberális pár tok képviselőit. Jómagam ezt egyébként nem tartom helyesnek. Azt gondolom, az a helyes, ha különválasztjuk a különböző önkormányzatiság elvét, és egyik önkormányzat nem delegál a másik önkormányzatba képviselőket sem egyik irányban, sem másik irányban. Ami a magánnyugdíjpénztárak működését illeti, természetesen ez a vita nem erről szól, és ez már valóban túlmegy a részletes vita határain. Én csak és kizárólag arra hívtam föl a figyelmet, amit végül is senki nem vitatott, legföljebb kommentált, hogy jelenle g, ha a nyugdíjbiztosító pénztár által fizetett összeget összehasonlítjuk a nyugdíjbiztosítási pénztár működésével, akkor egy olyan kedvező arányt kapunk, amit kétlek, hogy bármilyen magánintézmény rövid távon, gyorsan meg tudna ismételni, reprodukálni tud na. Ezért egyébként persze bennem az egész nyugdíjreformmal kapcsolatban élnek magánjellegű kételyek, ezek azonban nem a frakció kételyei, hanem szerény személyem kételyei. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Bauer Tamás képviselő úrnak két percre megadom a szót. (Sasvári Szilárd: Nincs több hozzászóló a gépen.) A gépen nincs, de jelentkezett a képviselő úr. BAUER TAMÁS (SZDSZ) :
