Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - HEGYI GYULA (MSZP):
3287 hogy áthidalja ezt a lehetetlen állapotot, és egy átmeneti törvényt alkossunk most mindaddig, amíg a kormány nem készíti elő a demokratikus önkormányzati választásokat. Nagyon egyetértek Szolnoki Andreával abban is, hogy ki kell szélesíteni az önkormányzatokban részt vevők körét. Most csak szeretnék emlékeztetni arra, amit már elmondtam: például a jelenleg oda delegált szakszervezeti képviselők az állampolgárok 810 százalékát képesek csak képviselni. Azóta hál' istennek egyre több érdekvédelmi szervezet alakult, jött létre. Én is szeretném, ha például a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatba például a nyugdíjasok is tudnának választások útján odaküldeni képviselőket, hiszen teljesen egyértelmű, hogy az egészségügy "fogyasztói" legnagyobb részben az i dős nyugdíjas emberek. Éppen ezért tettem javaslatot a módosításomban egy átmeneti megoldásra, egy felügyelőbizottság létrehozására, amely 10 tagból állna, és amelynek természetesen tagja a kormány képviselője. Azt gondolom, hogy a hét parlamenti pártnak k ellene - Országgyűlés által megválasztva - egyegy felügyelőbizottsági tagot küldeni, kettőt pedig az Érdekegyeztető Tanácsnak. A módosító javaslatommal kapcsolatban korábban is elmondtam képviselőtársaimnak, hogy nyitott vagyok az arányok változtatására, amennyiben partnereket találhatnék kormánypárti oldalról ehhez a javaslathoz. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Hegyi Gyula képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. HEGYI GYULA (MSZ P) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány megjegyzést szeretnék tenni - magam is átolvasván a módosító indítványokat - a különböző javaslatokhoz. Először is, őszintén szólva nem tudok mit kezdeni az olyan kijelentésekkel, hogy a társadalombiztosí tási önkormányzatok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez függ persze a reményektől, attól, hogy milyen reményeket tápláltunk irántuk, függ azonkívül általában attól, hogy a különböző intézményekkel szemben milyen elvárásaink vannak. Vannak tel epülési önkormányzatok, amelyek csődbe jutottak, mégsem fogalmazzuk meg, hogy a települési önkormányzatok általában nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Valljuk be őszintén, vannak, akik a parlamentről is úgy gondolják, hogy a '8889es rendszerv áltó álmokhoz képest elég keveset teljesítettünk. Azt gondolom, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknál először is külön kell választani a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot és az Egészségbiztosítási Önkormányzatot. Az előző működésével kapcsolatban komoly kritikát legalábbis magam nem olvastam a sajtóban, és a parlamenti vitában sem igen hangzottak el mélyenszántó kritikák. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat gondjait, problémáit pedig szerintem elég nehéz elvonatkoztatni a magyar egészségügy helyzet étől. A magyar egészségügy nem 1993ban, az önkormányzatok felállásával jutott nehéz helyzetbe, hanem igazából a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején kezdődött el az a torzulás, amely az évtizedek folyamán csak folytatódott. Másrészt kiegészíteném, ho gy akik a delegálás elvéhez ragaszkodnak, nemcsak azért ragaszkodnak ehhez, mert nincs elég idő a választásokra. 1993ban a munkaadók képviselőit delegálással választották meg, és ehhez képest valóban felmerül az a kérdés: ha az önkormányzat egyik fele del egálás útján került oda, akkor az önkormányzat másik felét miért kell országos választással megválasztani. Magam egyébként hosszú távon leginkább a szociális választásoknak lennék a híve, azoknak, amelyeket a munkahelyeken, szakszervezetekben rendeznek meg . Ilyen szociális választások voltak a két háború közti Magyarországon is, számos nyugateurópai országban is működnek. Annyiban értenék egyet Szolnoki Andreával: arra valóban nincs idő, hogy a szociális választás feltételeit most kidolgozzuk. Ezért tűnik bölcsnek most a delegálási elv érvényesítése. Azt, hogy a települési önkormányzatok milyen jogcímen kerülnének be az önkormányzatokba, őszintén szólva nem igazán
