Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3190 mini mumát felemeli, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni különböző bűncselekményeket. Teljesen érthetetlen számunkra, hogy ezt miért tette a kormány, és ha már tette, akkor miért pont azoknál a bűncselekményeknél tette, amelyeknél e z előfordul. (11.50) Én nem akarom ezt teljes részletességgel elmondani, csak szeretnék egykét példát említeni. Megemeli ezt az alsó határt a gondatlan emberölésnél ez a törvényjavaslat. Ezt még el is lehetne fogadni, akkor, ha ezt következetesen végigviszi, és ugyanígy megemeli ezt az alsó határt az összes olyan gondatlan bűncselekménynél, ahol az eredmény a halál, és egyébként a büntetési tétele azonos a gondatlan emberölés büntetési tételével. Ezekkel a bűnc selekményekkel ugyanis az a helyzet, hogy ha ezek a bűncselekmények nem léteznének a Btk.ban, akkor ezeket a ténylegesen előforduló cselekményeket - ezek főleg a közlekedés körében fordulnak elő - gondatlan emberölésként kellene értékelni. Valamilyen spec iális körülményre tekintettel a büntetőjogi jogfejlődés során ezek a bűncselekmények kikerültek a gondatlan emberölés köréből, vagy azért, mert foglalkozás körében követte el valaki, vagy a későbbiek során azért, mert valamilyen közlekedési ág körében köve tte el valaki - például a légi közlekedésben vagy a vízi közlekedés során , de egyébként a jogi természetük olyasmi, mint a gondatlan emberölésé. Amivel többek ezek, ha úgy tetszik, mint a gondatlan emberölés, hogy ezeket tipikusan valamilyen szabály hatá lya alatt álló személy követi el, akitől egyébként fokozottabb gondosság várható el, mint egy átlagembertől. Most azt megcsinálni, hogy a gondatlan emberölésnél ezt az alsó határt fölemelem, a gondatlan, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény halált okozó változatánál, vagy a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetésének halált okozó változatánál viszont nem, legyen szabad azt mondanom, hogy egyszerűen nem értem. De nem ez az egyetlen rész ezen belül, számtalan ilyen példát lehetne fölhozni, ho gy nem lehet tudni azt, hogy az egyiknél miért emeli fel az alsó határt egy évre, a másik, hozzá kísértetiesen hasonló bűncselekménynél pedig miért nem. Ha egyszer erre magyarázatot tudnánk kapni, az nagyon jó lenne. Szeretném mondani, hogy ehhez a terület hez nem nyújtottunk be módosító javaslatot, bár számtalan módosító javaslatot benyújtottunk; egyszerűen nem vélünk fölfedezni koncepciót - márpedig anélkül nem igazán lehet. Jó lenne, ha a kormány kitalálná, hogy mit szeretett volna itt elérni, és aztán ma jd esetleg az alkotmányügyi bizottságban valami egységes rendet vágnánk ezen a területen belül, hogy ne legyenek ilyen típusú eltérések. Aztán tartalmaz egy látszólagos súlyosítást a javaslat 6. §a. A javaslat 6. §a azt mondja, hogy bizonyos esetekben ne m lehet enyhíteni, csak akkor, ha különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn. Ezeknek az eseteknek egy részével tulajdonképpen egyet is lehet érteni. Van azonban az egész történetben egy kakukktojás, és én erről a kakukktojásról szeretnék most bes zélni önöknek, és szeretném elérni azt, hogy együttes erővel ezen a területen találjunk valami megoldást. Ennek a bizonyos fajta súlyosításnak a koncepciója - legalábbis úgy tűnik , vagyis hogy nem általában teszi lehetővé az enyhítést, csak különös méltá nylást érdemlő esetekben, az az, hogy vannak bizonyos nagyon súlyos bűncselekmények. Ezek ezen a koncepción belül tipikusan olyanok, amikor egy egyébként is súlyos bűncselekménynek a minősített eseténél, tehát egy súlyosabb változatánál teszi nehezebbé az enyhítés alkalmazását ez a törvényjavaslat. Ezekben az esetekben a dolog természeténél fogva minden, a minősítő körülmény alá tartozó cselekményre vonatkozik az enyhítésnek ez a korlátozottsága. Van azonban egyetlenegy olyan eset, amikor azt teszi, hogy ad ott ugyan egy minősítő körülmény, de ma nem a minősítő körülmény egészére vonatkozik ez a korlátozás, hanem annak csak egy részterületére. Engedtessék meg nekem, hogy ezzel kapcsolatban mondjak valamit a minősítő körülmények természetéről, hogy érthetőbb l egyen a problémám. Ugye, vannak olyan minősítő körülmények, amikor egy meghatározott minimumot el kell érni ahhoz, hogy az adott súlyosabb bűncselekmény megállapítható legyen. Ezt a minimumot adott
