Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP):
3191 esetben sokszorosan is meg lehet valósítani; ez a sokszoro s megvalósítás súlyosító körülményként szokott jelentkezni a bírói gyakorlatban. Mondok egy példát. A több emberen elkövetett emberölés az emberölésnek az egyik minősítő körülménye. A több emberen elkövetett emberölést meg lehet már állapítani akkor, ha va laki két embert megöl - most a büntetőjogi részleteibe ne menjünk bele. Ugyanez a több emberen elkövetett emberölés valósul meg azonban akkor is, ha valaki húsz embert vagy ha harminc embert öl meg. Ilyenkor, hogy a minimumot sokszorosan megvalósító módon valósult meg a bűncselekmény, ez nagyon nyomatékos súlyosító körülmény. Úgy gondolom, hogy egy olyan szabálynak a beépítése a büntető törvénykönyvbe, amely azt mondja, hogy két ember megölése esetén még lehet enyhíteni, de ha ötvenet ölsz meg, akkor már cs ak különös méltánylást érdemlő körülmények között - ez rendkívül sajátszerű lenne! Mert épeszű emberben föl nem merül, hogy a minimumot sokszorosan meghaladó súlyú esetben még egyáltalán gondolhat a bíró arra, hogy enyhíteni lehet! Ezt a paradoxont hozta l étre ez a javaslat; nem az emberölésnél - azért említettem az emberölést, hogy a példa világosabb és érthető legyen , hanem a vagyon elleni bűncselekményeknél. A vagyon elleni és a gazdasági bűncselekményekre vonatkozóan mondja azt, hogy ha a szándékos ga zdasági bűncselekményt vagy a szándékos vagyon elleni bűncselekményt 200 millió forintot meghaladó értékre követik el - most nem mondom a további részleteket , akkor csak különös méltánylást érdemlő körülmények között lehet enyhíteni. Szeretném önöknek el mondani, hogy ez a 200 millió forint egy olyan minősítési kategóriába esik, ahol az alsó határ jelenleg 5 millió forint; vagyis fölmerül ennek a javaslatnak a tükrében az a lehetőség, hogy - ha én jól számolok, a 200 millió forint a negyvenszerese a lehets éges alsó határnak - a lehetséges alsó határt negyvenszeresen meghaladó esetben még enyhíteni lehet egyáltalán! Hát mi ez, ha nem felhívás táncra?! Felhívás arra, hogy: de kérem, hát ha csak 5 millió forint, akkor már kötelező, nem? Szeretném fölhívni arra is a figyelmet, hogy ezeknél a bűncselekményeknél - az egyetlenegy rablást kivéve - a büntetési tétel 28 évig terjedő szabadságvesztés. Ilyenkor az enyhítés az egy év szabadságvesztés lehet, tehát addig lehet leszállni. Vagyis azt a lehetőséget nem adja meg, mert most is megvan ez a lehetőség, csak senkiben föl nem merül... - de ha én egyszer leírom, hogy ilyen nagy súlyú bűncselekményeknél különös méltánylást érdemlő körülmények között lehet enyhíteni, akkor szuggerálom a bírót arra, hogy ha nem negyvens zeresen haladja meg, hanem csak harmincszorosan, ne adj' isten, csak tízszeresen, akkor szinte kötelező enyhíteni; és miután fennáll a felfüggesztés lehetősége, természetesen akkor a szabadságvesztés végrehajtását fel is kell függeszteni. Úgy gondolom, ez egy rendkívül rossz ízű szabály, és nagyon örülnék, ha az Országgyűlés elfogadná azt a javaslatot, hogy ez maradjon el. Nem azért, mert azt kívánjuk elérni, hogy általában lehessen enyhíteni az ilyen súlyú bűncselekményeknél, hanem azért, hogy föl se merül jön senkiben, hogy ilyen esetekben enyhíteni lehet. Most szeretnék rátérni a javaslatnak arra a részére, amivel tulajdonképpen elméletileg egyet tudunk érteni, csak nem egészen így, ahogy a javaslatban van. A javaslat valóban szigorúbb szabályokat alkalmaz a szervezett bűnözés vonatkozásában, részben azzal, hogy ab start a legsúlyosabb minősítő körülménnyé teszi bizonyos bűncselekményeknél azt, ha bűnszervezet keretében követik el; hogy a bűnszervezet fogalmát hogyan lehet finomítani, az egy következő törté net, erre ki lehet térni. De úgy gondolom, hogy ma Magyarországon azt mondani, hogy a bűnszervezet létrehozását nem kell büntetni, mert ezzel átlépjük a klasszikus jogelveket, nem szerencsés dolog. (12.00) A világ számos országában, ahol ilyen hullámú bűnö zéssel néznek szembe, és ilyen problémák vannak, bizony - tetszik, nem tetszik - áttörték a klasszikus jogelveket, és ugyan nem pontosan ilyen formában, mint ahogy nálunk van, hiszen mindenki a saját országának sajátosságaira épít, és arra vonatkozóan hozz a létre a bűnszervezetet - ugye, Olaszországban a maffia különböző változataira
