Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Azonnali kérdések ismertetése: - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ):
3170 következményeinek a belátására, viszont nem foglalkozik azokkal a határesetekkel, az átmeneti e seteknek azzal a sokaságával, amelyek a különböző személyiségzavarokból és olyan ösztönbetegségekből támadnak, amelyek ugyan a belátóképességet nem semmisítik meg, de ugyanakkor az elkövetőt újra meg újra arra kényszerítik, hogy a bűncselekményt elkövesse. Ezekkel szemben a társadalomnak nyilvánvalóan védekeznie kell, csak az a kérdés, hogy a védekezésnek kizárólag büntetőjogi vagy esetleg az orvosi módszerei, esetleg súlyos, durva beavatkozásokat kívánó orvosi módszerei is - természetesen az illető beleegy ezése esetén - rendelkezésre állnake. Azt szeretném kérni a tisztelt Háztól, hogy ezeket az esetleg meghökkentőnek tűnő javaslatokat - olvasásban talán meghökkentőbbnek tűnnek, mint így elmondva - tegye megfontolás tárgyává. A másik csoport, amivel a java slataim foglalkoznak, az sajnos egy kicsit a határán van annak, ami még bevonható a módosító indítványok körébe, mert csak egy ponton, pontosan az életfogytiglani bűncselekmények súlyosítása (Sic!) kapcsán szerepel a jelenlegi előterjesztésben. Ez is olyan kérdés, amellyel megpróbáltam foglalkozni már - ugyancsak eredménytelenül - 1993ban. A háborús bűncselekmények megítélésére és büntetésére gondolok. Nem akarnék hosszú fejtegetésbe bocsátkozni, de a dolognak a lényege röviden az, hogy mint az Alkotmánybí róságnak az '56os sortüzek és hasonló cselekmények kapcsán hozott ítéletében is nyilvánvalóvá vált: Magyarország voltaképpen nem teljesítette a New Yorki egyezményben 1968ban vállalt kötelezettségét, nevezetesen azt, hogy az elkövetés idejétől független ül bünteti a háborús és emberiségellenes bűncselekményeket. Azt gondolom, ennek végre be kellene kerülnie a Btk.ba, de olyan módon, hogy egyúttal kikerüljenek belőle azok a háborús bűncselekmények, amelyeknek az elévülhetetlensége, a mindenkori büntetendő sége nyilvánvalóan kérdéses, amelyek nyilvánvalóan elévültek, de amelyek ilyen resztként még mindig benne vannak. A jelenlegi büntető törvénykönyv XI. fejezete azt mondja, hogy az emberiségellenes bűncselekmények egyáltalán nem évülnek el. Ezek között olya nok is vannak, amelyek nyilvánvalóan elévülnek, például a visszaélés a vöröskereszttel; ez háborúban nyilvánvalóan súlyos bűncselekmény, de egyszerűen abszurd volna valakit a vöröskereszttel való visszaélés miatt büntetni, akár csak öt évvel az elkövetés u tán. Vannak ebben a fejezetben olyan bűncselekmények, amelyek egyáltalán nem létezhetnének egy demokratikus jogállam büntető törvénykönyvében. Ilyen például a bűncselekmény a népek szabadsága ellen, amely büntetni rendeli azt, aki népellenes fegyveres alak ulatba önként belép. Szeretném megkérdezni, hogy hol van olyan bíró ma Magyarországon, aki el tudja dönteni, hogy mely fegyveres alakulat tekintendő népellenesnek, ráadásul olyan módon visszamenőleg, hogy ez a határidő a második világháborúval kezdődik és napjainkig tart. Azt gondolom, vehetnénk magunknak a fáradságot, hogy ezt végiggondoljuk és átrendezzük, egyszerűen a dolog komolysága miatt, mert azt hiszem, hogy a tényleg igazán súlyos, az emberi nem elleni háborús bűncselekmények, a bűnös hadviselés, a melyekről a genfi egyezmények rendelkeztek, a népirtás, az apartheid bűncselekmények valóban megérdemlik, hogy az elkövetés helyétől és idejétől függetlenül büntethetők legyenek. Végül pedig a harmadik csoport, amellyel módosító indítványaim foglalkoznak, a szexuális bűncselekmények. Nem mintha itt bármit enyhíteni akarnék, vagy bármi módon ultraliberálisnak akarnék mutatkozni, de azt gondolom, azzal, hogy az előterjesztő megszünteti a házassági életközösségen belüli nemi erőszak nem büntethetőségét, voltak éppen mind az alapeset, mind pedig a minősített esetek büntetési tételét tekintve semmiféle különbség nem mutatkozik az erőszakos nemi közösülés, az erőszakos fajtalanság és az erőszakos természet elleni fajtalanság között. Valóban, a törvényalkotó egyform án bünteti ezeket a tételeket. Vajon miért nem lehetne az egyszerűsítés kedvéért - de nemcsak az egyszerűség kedvéért, hanem elvi okokból is - összevonni ezeket a cselekményeket egyetlen cselekménybe, s azt mondani, hogy a nemi erőszak büntetendő.
