Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
3152 - megszűnnek, akkor nem lesz lehetőség teljesíteni. Elnézést kér ek. Köszönöm. (Taps a Fidesz, az MDF, a KDNP és az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kérem képviselőtársaimat, hogy a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően a napirend előtti felszólalásnak azon részére reagáljanak, ami az ötpe rces időkeretbe tartozik, tehát a frakciók felszólalására és nem a reagálók felszólalásaira. Megadom a szót Szabad György frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. SZABAD GYÖRGY (MDNP) : Tisztelt Elnöknő! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondol om, az oktatásügy egésze különös figyelmet érdemel most, az átszervezések időszakában, amikor szinte meglepetésszerűen jelentkeznek nem várt problémák. Az annak idején hozott és most felmerült korábbi rendszabályok nem veszik le a felelősséget a kormányról . A kormány felelős különböző okok miatt az oktatásügy egészéért, és neki kell - legalábbis ellenőrzési szinten - figyelmet fordítania a konkrét esetekre és a nem kedvező folyamatokra. A vállalatok nagyobb lehetőségei mindkét értelemben - a szakképzés segí tése vagy a szakképzéssel, illetve általában korábban vállalt oktatási feladatokkal kapcsolatos elhatárolódása - egy nagyon összetett kérdés. Ha a fejlett országok világába tekintünk, nagyon eltérő megoldások vannak. Van olyan ország, ahol a szakképzés kif ejezetten állami feladat. Van olyan ország - s nem az utolsók közül való, érdemes Németországtól Japánig példákat kiemelni , ahol a szakképzést a vállalatok önös érdekből is nagyon fontosnak tekintik és támogatják. Úgy gondolom, Homoki János helyesen tett e, amikor rávilágított egy élő problémára, az illetékeseknek - önkormányzattól az oktatásügy legkülönbözőbb szintjeiig - a feladata az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy megnézzék, szabályszerűen, törvényszerűen járe el az illető vállalat, és kelle a továbbképzendő hallgatók érdekében állami beavatkozás. Köszönöm. (Taps a Fidesz, az MDF, a KDNP és az MDNP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy további frakciók kívánnake a kérdésre reagál ni. (Senki sem jelentkezik.) Nem kívánnak. Kérem képviselőtársaimat, hogy megfelelő időben jelezzék reagálási szándékaikat. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úr, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, "A letűnt diktatúrával szemben ellenállók megbecsülése" címmel. Megadom a szót Csépe Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak. CSÉPE BÉLA (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Minden korban egy nemzet lelkiismerete attól függően is nyugodt vagy nyugtalan, hogy miként becsüli meg nagyjait, mártírjait, akik életüket kockáztatták vagy adták egy diktatúrával szembeni ellenállásban. Különösen igaz ez ma Magyarországon a letűnt diktatúra utáni korban. Sajnos, szomorúan kell megállapítanunk, hogy a kialakult, átme netinek is nevezhető korban - akár 1956ra, akár azt megelőző vagy követő évekre tekintünk , a volt elnyomók, üldözők általában sokkal jobb körülmények között élnek, mint a volt ellenállók; illetve az idő múlása miatt immár özvegyeik, leszármazottaik. Ké tségtelen tény, hogy 1956 értékelése, megbecsülése e parlament legelső törvénye által is megtörtént, azonban a volt ellenállók közül mára igen sokan kerültek a lakásrezsijüket fizetni nem vagy alig tudók egyre szélesebb táborába. Mikor érdekükben szólunk, nem kommunistázunk vagy valamiféle leszámolást hirdetünk, amivel gyakran az ellenzéket vádolják, s mint ahogy a minap is legfelsőbb körből az ügynöktörvénnyel kapcsolatban elhangzott, hanem jobb megbecsülésükért a nemzet lelkiismeretéhez szólunk.
