Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 13 (269. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - GYIMÓTHY GÉZA (FKGP):
3153 És itt ne mcsak 1956 hőseire gondolunk. Az '56os szabadságharc nem egy véletlen szikra következtében lángolt fel, hanem a nemzet alapvető érdekeit képviselők ellen végrehajtott törvénysértések láncolata vezetett ehhez. Helytállásuk következménye bebörtönzés, intern álás, kényszermunka volt. Megbecsülésük éppúgy fontos, éppúgy megérdemlik a megbecsülést, mint a fasizmus áldozatai és 1956 hősei. Mindezek alapján sürgetjük a következőket: Történjen meg végre teljeskörűen a jogi rehabilitálás. Tájékozódásom szerint ez mé g teljeskörűen nem történt meg. Vizsgálja meg a kormány egy, az eddiginél jobb anyagi rehabilitáció lehetőségét is. Meg kell szüntetni a nyugdíjkiegészítés terén fennálló diszkriminációt, amely kettéosztja a nemzeti helytállásban részt vevőket aszerint, h ogy nyugdíjuk 1995 decemberében 25 ezer forint alatt vagy felett volte. Legyen újra és posztumusz módon is adományozható az ellenállási emléklap. Kerüljön sor továbbra is az '56os emlékérem és emléklap adományozására. Tájékozódásom szerint az erre javasl atot tevő társadalmi bizottságot mostanában nem hívják össze, mert az elnök és titkára nyugdíjbavonulás miatt lemondott. Közvetlenül a miniszterelnökség vette kezébe ezt az ügyet, és például az emléklapot már általában nem adják ki, holott a törvény tétele sen felsorolja, hogy milyen esetekben adományozható emléklap. A törvény valóban ezt a szót használja, hogy adományozható, de ezt véleményünk szerint nem lehet egy jó vagy rosszkedv szerint alkalmazni abban az esetben, ha a törvény tételesen felsorolja az e mléklap adományozásainak a kritériumait. Összességében: harcuk, áldozatuk, küzdelmük elismerése ellenére a letűnt diktatúrával szembeni ellenállók - kevés kivételtől eltekintve - mára inkább a birtokon belüliek áldozatai, mint kiemelten megbecsült emberek. Felhívjuk a kormányzatot, a parlamentet: amennyire lehetséges, amennyire a lehetőségeink ezt megengedik, javítsunk ezeknek a megbecsülést érdemlő embereknek a helyzetén. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) (8.50) ELNÖK (dr. Kóródi Mária ) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Gyimóthy Géza frakcióvezetőhelyettes úrnak, Független Kisgazdapárt. GYIMÓTHY GÉZA (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Negyvenegy évvel ezelőtt, 1956ban szabadságharc folyt Magyaror szágon, és háborús bűncselekmények történtek ávósok, pufajkások részéről, egy gyarmatosító hadsereggel, a szovjet hadsereggel együttműködve. Ezek a háborús bűncselekmények soha nem évülnek el a nemzetközi jog szerint és az emberi igazságérzet szerint sem. Mégis azt tapasztaljuk, amit Csépe Béla képviselő úr is kifejtett, hogy azok az '56os hősök, de főleg már özvegyeik és gyermekeik semminemű igazi kárpótlásban nem részesültek, sajnos még erkölcsi kárpótlásban sem. Itt, a Ház falai között interpellációban nagyon gyakran felvetettük ezt a kérdést. Sajnos, nagyon elutasító választ kaptunk legfőbb ügyész úr részéről, az illetékesek részéről. Sajnos, nem történt meg az erkölcsi rehabilitáció az '56os forradalmárok részére. Csak egykét dokumentumot említenék: hét sortűzper van. Mint tudjuk, az Alkotmánybíróság, az alaptörvény ellentétesnek minősítette a sortűztörvényt, és jelenleg az ügyészség a genfi egyezmények alapján, arra való hivatkozással módosította a vádat. Hét sortűzper van: a salgótarjáni, a kecskem éti, a mosonmagyaróvári, a tiszakécskei, a tatai, az egri és a berzencei sortűz. Sajnos, mindegyik még a Legfelsőbb Bíróságon van. A bűnösök viszonylag nagyon jól élnek, az áldozatok és az áldozatok hozzátartozói pedig sínylődnek.
