Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
3128 közéleti szereplőnek ismerik el, és ha valaki látott már nyugati névjegyet, arra az van írva, hogy a volt képviselőt is nagy társadalmi megbecsülés övezi. Nálunk arról volt szó, hogy a jogállásról szóló törvény a m entelmi jog szabályozásánál megemlíti azt, hogy a volt képviselőt is megilleti a mentelmi jog, erről azonban a Házszabály semmit sem rendelkezett. Volt néhány eset a bizottság előtt, ezért azt javaslom, hogy a volt képviselőt is kelljen értesíteni, őt is m eg kelljen hallgatni a bizottság előtt, és az ő ügyében is a plenáris ülés döntsön. A javaslataim másik része arra vonatkozik, hogy csak olyan esetben induljon meg az eljárás, csak olyan esetben kerüljön bejelentésre egyegy kezdeményezé s vagy bejelentés, ha annak alaposságáról a bizottság meggyőződik, ha úgy tetszik, olyan kósza, névtelen és más bejelentések, amelyek esetleg valószínűsíthetők, ne kerüljenek ismertetésre, mert abban a esetben a képviselő neve alap nélkül forog; hanem csak akkor jelentse be az Országgyűlés elnöke az egyes ügyeket, ha a bizottság már egy szűrőn átbocsátotta, és megállapította, hogy azok megfelelnek a törvény által javasolt feltételeknek. A javaslataim egy másik része arra vonatkozik, hogy az Országgyűlés men telmi bizottsága lehetőleg minél kevésbé keltse látszatát annak, hogy valamiféle panaszirodaként vagy kvázi hatóságként működik, ezért tehát az eljárásban kifelé - a parlamenten kívülre - minél kisebbnek kell lennie az aktív szerepének, hiszen ennek a bizo ttságnak elsődlegesen az a feladata, hogy az országgyűlési képviselők, illetve az Országgyűlés tekintélyét őrizze, és természetesen a közélet tisztaságát is segítsen megvalósítani. Ezért javasoltuk több esetben azt, hogy az eljárásban a határozati javaslat a mentelmi eljárás analógiájára készüljön, és csak néhány kivételes, a törvény által előírt esetben legyen különleges szerepe a bizottság elnökének. Talán még egyet említenék meg, amit nem támogatott az előterjesztő és a két bizottság sem. A magam részérő l aggályosnak tartom, hogy a házszabálymódosításba külön bekerült egy vagyonvizsgálati eljárás, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás. Azt gondolom, hogy az általános eljárások keretében ez is megoldható. A törvény rendelkezik arról, hogy a zárt vagyon nyilatkozatba csak akkor lehet betekinteni, ha összeférhetetlenségi eljárás indul. Az előterjesztő ezen házszabályi rendelkezési javaslata arra vonatkozik, hogy ha valakinek hibás a nyilvános vagyonnyilatkozata, vagy abba valamit - valaki tudomása szerint - nem ír be, akkor bejelentés, kezdeményezés érkezhet, és ekkor megindul egy vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás. Azt gondolom, hogy ezen törvény keretében alapvetően kétfajta eljárás van. Az egyik eljárás az, amely érinti a mandátumot, amikor az eljá rás arról szól, hogy a végén szavaze vagy sem az Országgyűlés a képviselő mandátumáról, a másik típusú eljárás, ami a mandátumot nem érinti, tehát voltaképpen etikai következménye van: a képviselőt felszólítják, hogy, mondjuk, az ajándéklistáját egészítse ki, vagy megállapítják, hogy valótlanul töltötte ki a nyilvános vagyonnyilatkozatot - itt voltaképpen a nyilvánosság a kontroll. Azt gondolom, hogy az lenne helyes, ha minél egyszerűbb eljárási módok lennének, ezért javasoltam az egyik módosító indítványo mban, hogy ezt a vagyonnyilatkozattal való külön eljárást hagyjuk ki a vonatkozó házszabálymódosításból. Elfogadom, természetesen az előző módosító indítványom elutasítása után is meg fogom szavazni a házszabálytervezetet, de még egyszer ajánlom mind az előterjesztő, mind az érintettek, azaz minden képviselőtársam figyelmébe, hogy az lenne a közérdek, ha ez az eljárás, ez a Házszabály minél egyszerűbb lenne. Végezetül - mivel ebben a kérdésben többször már nem kívánok felszólalni - hadd hívjam fel a tiszt elt Ház figyelmét arra is, hogy nyilvánvalóan a bizottság összetételére, a bizottság működési rendjére vonatkozóan is lesznek következményei ennek a törvénynek. Tehát egészen biztos, hogy a következő parlamenti ciklusban ilyen kis bizottsággal nem lehet el látni ezt a feladatot. Az is nagyon kívánatos lenne - bár egyelőre csak részleges támogatást kapott a házbizottságon , hogy a bizottság már a hátralévő szakaszban is megerősítésre kerüljön; ahhoz, hogy a házszabálymódosítás működjön, szükséges lenne a bi zottság működési rendjének, szerkezetének, létszámának hozzáigazítása is.
