Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP):
3129 Végezetül hadd utaljak arra, hogy a házszabálymódosítás természetesen a mostani bizottsági összetételben is működik valahogy, de a jobb működést szolgálná talán egy ilyenfajta válto ztatás is. Erre csak azért utaltam, mert a házszabálymódosítás nyilván a bizottságok működésére is ki fog hatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót dr. Bihari Mihály úrnak , Magyar Szocialista Párt. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Bocsánat, meg szeretném kérdezni, hogy vane más hozzászóló. ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Nincsen. DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP) : A Házszabály módosításáról szóló országg yűlési határozattervezethez 27 módosító javaslat érkezett be, ebből 22t két képviselőtársam nyújtott be; nem felefele megoszlásban, az igaz, mert húszat Géczi József Alajos, kettőt pedig Tokaji Ferenc képviselőtársam nyújtott be, és öt bizottsági módosít ó javaslat érkezett. Három a mentelmi bizottságtól, kettő az alkotmányügyi bizottságtól, de tulajdonképpen ezek eredeti, bizottságok által módosított változatát képviselőtársaim kezdeményezték. Előterjesztőként örömömre szolgál az, hogy a 27 módosító indít ványból 23mal minden további nélkül egyet tudtam érteni, egyetértek, és támogatom is a módosító indítványok megszavazását. Azokra, melyekkel egyetértek, nem térek ki, mert azokból nem mindegyikre, de a legfontosabbakra Géczi József Alajos képviselőtársam kitért. Van egy sajátos sorsú módosító indítvány - a 20. pontban szereplő indítvány , amelynek az a lényege, hogy az eredeti országgyűlési határozati javaslat tervezetéből törölni javasolja azt a szabályt, amely előírná, hogy összeférhetetlenség esetén a képviselők kétharmadának szavazatára lenne szükség az összeférhetetlenség kimondásához. Ez a szabály azért él, és azért támogatom ezen - törlésre irányuló - módosító indítvány elfogadását, mert sajnos késik az alkotmánymódosítás, hiszen az alkotmány rendel kezik arról, hogy összeférhetetlenség esetén egyszerű többséggel lehessen a képviselő összeférhetetlenségét kimondani. Eredetileg arra számítottam, hogy ez bekerül az alkotmánymódosító csomagba - be is került, ezt a részét minden párt támogatta is , arra számítottam, hogy előbb sor kerül az alkotmány módosítására, és ebben az esetben az alkotmánnyal konform módon - csak az egybenlátás érdekében - a Házszabály is megismételte volna ugyanezt az alkotmányos szabályt. Egyébként a Házszabály esetében ez egy elf ogadott szerkesztési mód, hogy az alkotmány legfontosabb szabályait a Házszabály megismétli, azért, hogy egyben lehessen látni egy jogintézmény tartalmát vagy eljárási részét. Sajnos, azért, hogy nehogy alkotmányellenes legyen a Házszabály - remélhetőleg k ét héten belül elfogadásra kerülő - módosítása, ezt a módosító javaslatot ki kell venni belőle. Egyetértek a módosító javaslat benyújtójával, hogy nem aktuális; helyesebben: most még nem szabad előterjeszteni, legfeljebb majd az alkotmány módosítása után. (19.40) Négy olyan pont van a módosító indítványok között, amellyel nem tudtam egyetérteni. Az egyik a 9. pontban szereplő javaslat, amelynek az a lényege, hogy az összeférhetetlenségi eljárás kimenetele lehet olyan, hogy a parlament kimondja az összeférhe tetlenséget, és lehet olyan, hogy nem mondja ki. Ez az esetek nagyon kis százalékában fordul elő, amikor diszkrecionális mérlegelési alapon hozhat döntést a parlament; az esetek 98 százalékában egyszerű ténymegállapításról van szó az összeférhetetlenségek kapcsán. A módosító indítványt benyújtó
