Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
3127 Most soron következik a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) országgyűlési hatá rozat módosításáról szóló határozati javaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/4159. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/4159/9. számon kapták kézhez. Kérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, hogy ajánlásukat kívánjáke szóban kiegészít eni. (Senki sem jelentkezik.) Jelzés nem érkezett. A határozati javaslathoz huszonhat egymással összefüggő módosító indítvány érkezett. Ezek alkotják a részletes vita első szakaszát. A második szakasz az ajánlás 27. számú pontja, mely új bekezdéssel javaso lja kiegészíteni a határozati javaslatot. Kérdezem, hogy elfogadjáke a javasolt vitaszerkezetet. (Szavazás.) Köszönöm. Látható többség az indítványt elfogadta. Soron következik az első vitaszakasz az ajánlás 126. számú pontjai alapján, melyben elsőként m egadom a szót Géczi József Alajos úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A módosító indítványok nagyobbik részét én nyújtottam be, kisebbik részét Tokaji Ferenc képviselőtársunk, illetve még az alkotmányügyi bizottság is nyújtott be javaslatokat, valamint a mi bizottságunk is. Örömünkre szolgál, hogy ezen módosító javaslatok többségét mind az előterjesztő, mind a bizottságok támogatták. Ezek a módosító indítványok azt szolgálják, hogy ez a törvé ny működjön, ne legyenek diszfunkcionális hatások, és valóban arra szolgáljanak, amire a törvény ki van találva; tehát két dologra: egyrészt, hogy az összeférhetetlen pozícióban lévő állampolgár ne lehessen országgyűlési képviselő anélkül, hogy ezt a pozíc ióját feladná, a másik pedig az átláthatóság követelménye. Két általános megjegyzést azért engedjenek meg, mielőtt néhány szót mondanék egyes módosító indítványaimról; megígérem, hogy nem mind a huszonhatról fogok kommentárt mondani. Az egyik az, hogy ez a törvény akkor is nagy történelmi tette a Magyar Országgyűlésnek, ha menet közben nagyon sok vita volt. S úgy gondolom, mind a köztársasági elnök úr levele után, mind pedig az alkotmánybírósági döntés után megállapíthatjuk, hogy a magyar parlamenti demokrá cia egy sarkalatos törvénnyel gazdagodott; még akkor is, ha ezzel egy kicsit úgy járt a Magyar Országgyűlés, mint a nyúl és a sapka esete, mert a választópolgárok most e törvény megszületésekor kifogásolják a végrehajtás kapcsán megjelent iratokat, tehát, ha úgy tetszik, nem hisznek az országgyűlési képviselőknek. Valószínűleg eddig azt gondolták, hogy itt az alvilág centruma van, ahol mindenki milliárdos vagyonokkal rendelkezik, és végül is az derült ki, hogy az országgyűlési képviselők 7080 százaléka a t ársadalom középső harmadában van, tehát nem tartozik az úgynevezett legelitebb rétegekhez. Ezt azért szeretném elmondani, mert ezek a hiedelmek, amelyek itt megjelennek, és most egy kicsit esetenként elvaduló véleményekben öltenek testet a közvéleményben, ezek a vélemények befolyásolni fogják a törvény működését, és esetleg azzal a veszéllyel is járnak, hogy a következő ciklusban - különös tekintettel a választások közeledtére, illetve a választások utáni helyzetre - a számítottnál több eljárás lesz. Ezért is nagyon fontos, hogy az eljárási kérdések minél hamarabb megszülessenek, és nagyon nagy örömömre szolgál, hogy az Országgyűlés hatpárti egyetértéssel támogatta az előterjesztőt abban, hogy az idevonatkozó házszabályi rendelkezéseknél ne a nagy házszabály i egyezkedés kalapjában, hanem külön gyorsítva kerüljenek az Országgyűlés elé, hogy mire esetlegesen valószínűsíthetően megindulhatnak egyes eljárások vagy megindulnának, addigra ez a Házszabálymódosítás megszülessen, és a munka bizottsági feltételei is m eglegyenek. (19.30) A képviselők - mind a kezdeményezők, mind az érintettek - teljeskörűen érvényesíthessék jogaikat. Az első két javaslatom a volt képviselők mentelmi jogával foglalkozik. Nagyon fontos, hogy a társadalom fokozatosan elfogadja, hogy akit e gyszer demokratikusan megválasztanak, azt
