Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes):
3123 A javaslat 14. §a kiegészíti a munka törvénykönyve 91. §át a következők szerint: "A munkáltató szem élyében bekövetkező jogutódlás önmagában nem szolgálhat a határozatlan idejű munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének indokául." Ez a módosító indítvány vitatható. A tervezett módosítás elfogadása esetén ugyanis még gyakoribbá válik a munk aviszony nem rendes felmondással való megszüntetése, mert az erőfölényben lévő munkáltatók kierőszakolják a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetését olyképpen, hogy a munkavállalóknak kifizetik a rendes felmondás esetén a felmondási időre já ró átlagkeresetet és a törvényes vagy a kollektív szerződés alapján őket megillető végkielégítést. A hatályos munka törvénykönyve szerint közös megegyezés esetén pedig nincs felmondási idő, és nem jár végkielégítés sem. (19.10) Ehhez a problémakörhöz kapcs olódik az, hogy a hatályos foglalkoztatási törvény szerint közös megegyezés esetén a munkaviszony megszüntetését követő másnaptól kezdődően részesülhet a munkavállaló munkanélkülijáradékban, feltéve, ha jelentkezik a munkaügyi kirendeltségeken. Járadékban részesülhet akkor is, ha közös megegyezés következtében előzőleg több százezer forint végkielégítést vett fel; ezzel szemben rendes felmondás esetén a felmondás időtartama és a végkielégítés ideje alatt nem kap munkanélkülijárulékot. Ezeket a rendelkezés eket kijátszva nagyon sok munkáltató erre figyelemmel fogja kezdeményezni a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit a munkáltatók többsége feltehetően el is fogad, mivel az számára anyagilag előnyt is jelent. A munkaügyi kirendeltsége k a hatályos jogszabályok szerint nem vizsgálhatják, illetőleg nem veszik figyelembe az ellátás megállapításakor a közös megegyezés alapján kifizetett összegeket, erre tekintet nélkül kell megállapítaniuk a járulékot. A tervezett módosítás elfogadása eseté n a hatályos munka törvénykönyve eggyel több olyan rendelkezést tartalmazna, amelyet a munkáltatók és a munkavállalók azonnal kiskapunak tekintenének. Ennek következtében a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás esetén számottevően csökkenne a mun kaviszony rendes felmondással való megszüntetése, ugrásszerűen növekedne az olyan közös megegyezések száma, amikor a munkavállaló a rendes felmondás esetére kifizetendő járulékot megkapja. Ennek a megoldásnak még feketébb változata lenne az, amikor a munká ltató zsebből fizeti ki a munkavállalót azért, hogy szabaduljon a járulékfizetési kötelezettség alól, amit a munkavállalók azért fogadnak el, mert emiatt nem kell adót fizetniük. Tisztelt Képviselőtársaim! A munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javas lat vitájára az Országgyűlésnek megkülönböztetett figyelmet kellene fordítani, mert a tervezett változtatások a dolgozók, munkavállalók széles körét érintik, és részben alkalmasak arra, hogy hátrányosan befolyásolják azok munkajogi helyzetét. Erre tekintet tel a javaslatot csak jelentős változtatásokkal tartom elfogadhatónak. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelzés ne m érkezett. Kérdezem, hogy államtitkár úr kíváne válaszolni most a vitában elhangzottakra. DR. HÉTHY LAJOS munkaügyi minisztériumi államtitkár : Később, elnök asszony, a módosító javaslatokról történő szavazás előtt. Köszönöm szépen. ELNÖK (G. Nagyné dr. M aczó Ágnes) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát további módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében elnapolom, lezárására a holnapi ülésnapunkon, a határozathozatalok után kerül sor.
