Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 12 (268. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
3107 ügyrendi javaslatot tenni, de ezt észrevételeztem. Köszönöm a türelmüket. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr . Gál Zoltán) : Gondolom, képviselőtársam annál inkább sem kíván ügyrendi javaslatot tenni, mert semmi alapja nincs. Tudniillik az előbb idézett passzus szerint a napirenden lévő kérdéseknél kell a miniszternek jelen lenni, márpedig Gyimóthy képviselőtársun k önálló indítványa nemhogy napirenden nincs, még tárgysorozatba sincs véve. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Tizenöt perces szünetet rendelek el, és a munka törvénykönyvéről szóló törvénymódosítás általános vitájával folytatjuk a munkánkat. (Szüne t: 17.2517.44 Elnök: dr. Kóródi Mária Jegyző: Szili Sándor) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Jó napot kívánok! Megkérem képviselőtársaimat, hogy foglalják el helyüket. Folytatjuk mai napi munkánkat. A munka törvénykönyvéről sz óló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Soron következik a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának f olytatása . Az előterjesztést T/4019. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/4019/1315. számokon kapták kézhez képviselőtársaim. Először az írásban előre jelentkezett képviselőtársaimnak adom meg a szót a következő sorrendben: Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt; őt követi majd Gáspár Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Megadom a szót Győriványi Sándor képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyű lés! A munka törvénykönyve egyike azoknak a törvényeknek, amelyek leginkább befolyásolják, meghatározzák az emberek mindennapi életét. Jogos elvárás ezért, hogy a jogalkotó naprakészségét a mindenkori helyzethez alkalmazkodással biztosítsa. Ugyanakkor az i s elvárható, hogy a rendszeres és lehetőleg az érintett munkaadói és munkavállalói szervezetekkel egyeztetett felülvizsgálaton túlmenően ne kerüljön sor felesleges változtatásokra. Mindezt azért kell említenem, mert még az Országgyűlés elé sem került a mód osító törvényjavaslat, s a miniszter már nyilatkozott a televízióban a következő módosításokról. Mindez arra mutat, hogy a törvénymódosítás nem átgondolt felülvizsgálat eredménye. Az Európai Unióhoz való csatlakozás valóban megkíván bizonyos jogharmonizáci ót, de az erősen megkérdőjelezhető, hogy éppen most vane erre szükség, miért nem lehetett megvárni, amíg az egyéb elképzelések is testet öltenek. A törvényjavaslatban foglalt módosítások a fentiekből eredően három csoportba sorolhatók: a módosítást feltét elezhetően kiváltó szakszervezeti problémák, az EGK irányelveiből eredő módosítások, illetve azok, amelyeket a jogszabálytervezet kidolgozói az előbbiek árnyékában el
