Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF):
3060 szándékok, de a jelen helyzetben meglévő etikai és szakmai viszonyok miatt az eg ységes köztestület létrehozása szükséges, késleltetett megszervezése csak a nemzeti kincs további pusztítását szolgálná. Tisztelt Ház! Szólni kell még a korábbi viták során szóba került tévhitről, hogy célszerű lenne gazdasági kamara szekciójaként működtet ni a vadászat önszerveződését. Akik ilyen javaslatot tesznek, nincsenek tisztában a szakmai kamarák lényegével. Az ilyen kamara a természetes személyek társulásaként jön létre, és csak nevében hasonlít a gazdasági kamarákhoz. Ismételten az ügyvédi, orvosi, állatorvosi vagy mérnöki kamarákra hivatkozom, amikor a törvényjavaslat újbóli vitája megkezdődik. Téves az az elképzelés, hogy a meglévő érdekképviseletek egyike felhatalmazható a javaslatban szereplő köztestületi jogosítványokkal. Véleményem szerint ez nemcsak etikátlan, hanem jogsértő is lenne, különös tekintettel a sok új tulajdonosi közösség által alakított vadásztársaságok tagjaira. Tisztelt Képviselőtársaim! Az országos vadászkamara létrehozásával néhány érdekcsoport kompromisszumkészségét igénylő, de a legfontosabb érdeket, a még mindig világszínvonalú magyar vadállomány megóvását célzó törvényt alkothat az Országgyűlés. Kérem az önök segítségét a törvény elfogadásával. Köszönöm. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! A m ezőgazdasági bizottság jelezte, hogy nem kíván előadót állítani. S megkérdezem képviselőtársaimat, mivel írásban előre senki nem jelezte hozzászólási szándékát, hogy ki kíván szólni. Mielőtt azonban megadnám a szót Medgyasszay László képviselő úrnak, megké rdezem a kormány véleményét. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter úré a szó. DR. NAGY FRIGYES földművelésügyi miniszter : Tisztelt Parlament! A kormány támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Ors zággyűlés! Megadom a szót Medgyasszay László képviselő úrnak, MDF. DR. MEDGYASSZAY LÁSZLÓ (MDF) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Lehetnék én is rövid, mondhatnám, hogy nem támogatjuk. De úgy gondolom, hogy egy "nem"et talán indokol ni is illik egy kicsit, és ezért talán hosszabb leszek, mint a miniszter úr hozzászólása. (18.20) A minap azt kérdezte tőlem valaki, miért foglalkozom az átlagosnál többet a vadászattal, a vadgazdálkodással, az 1996ban elfogadott vadászati törvény végreha jtásával. A kérdés jogos, hiszen soha nem vadásztam, és a jövőben sem kívánok vadászpuskát vásárolni. Tehát nem egyéni ambíció vagy egyéni érdek vezet az ilyen irányú tevékenységemben. Azt is tudom, hogy a vadgazdálkodás súlya a nemzetgazdaság egészében ne m nagy; még az erdőgazdálkodás területén is csak kismértékben tudja befolyásolni a gazdálkodás eredményességét, főként, hogyha figyelmen kívül hagyjuk a vadkárt, és csak a bevételeket vesszük számításba. Sokkal nagyobb jelentősége van viszont - legalábbis az én megítélésem szerint - annak az erkölcsi, etikai problémahalmaznak, amely évek óta terheli ezt az ágazatot. Kis túlzással azt is mondhatnám, hogy a rendszerváltoztató folyamatban társadalompolitikai tekintetben állatorvosi lónak tekinthető a vadgazdál kodás és a vadászat; érvényesül a Kádárrendszerből itt maradt kapcsolati tőke; nem eredménytelen az a törekvés, amely 30 éves beidegzéssel az állami vagyont személyes célokra kívánja felhasználni. Gondoljunk csak a még lezáratlan ügyekre a különleges vadá szterületek kijelölésével kapcsolatban, és itt virágzik igazán a sajnos nehezen bizonyítható korrupció! Alig van a mai életnek még egy olyan területe, ahol olyan szervezett és nagyszabású
