Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - VEÉR MIKLÓS (MSZP):
2989 Tisztelt Országgyűlés! Szeretném jelezni, hogy az ilyen fajta módosítások, amelyek egy hatályos törvényt csak azért érintenek, mert bizonyos - félve mondom ki, de azt hiszem, hogy ez a legmegfelelőb b megfogalmazás - presztízsszempontok munkálkodnak a háttérben, jelzik, mennyire képesek rontani egy hatályos szöveget. Tehát ezek az általam korábbiakban említett odavissza hivatkozások, amikor nem kísérik figyelemmel a változtatásokat, egyszerűen jelzik azt, hogy sokszor felesleges a módosítás, másrészt pedig a módosítás eredménye következtében a gyakorlati alkalmazás fog rendkívüli módon megnehezülni. Nagyon rövid időm van arra, hogy szóljak arról, ez a javaslat mennyiben jelent bizonyos megszorító vált oztatásokat a munkavállalók számára. Teszem ezt azért, mert a javaslat bizottsági tárgyalása során az egyik kormánypárti képviselőtársam azt mondta, hogy igen, azért van szükség ezekre a módosításokra, mert az eredeti '92. évi munkatörvénykönyv a munkaváll alók számára nagyon sok - így mondta: - negatív diszkriminációt tartalmazott. Ha megnézzük a mostani módosítást, akkor nem tudom, hogy az a körülmény, hogy az eddigi orvosi igazolás nélküli háromnapos betegszabadságot kivesszük belőle, vagy a műszakpótléko k tekintetében bevezetett új szabályozás, amelyikről el tudom képzelni, hogy az éjszakai műszak tekintetében előnyösebb és pontosabb, ugyanakkor viszont a délutáni műszakra vonatkozóan csökkenti a pótlék mértékét… - tehát semmi nem indokolja azt az optimiz must, amivel el lehetne most mondani, hogy ennek a módosításnak az eredményeként a munkavállalók lényegesen kedvezőbb helyzetbe kerülnek. (11.10) Befejezésül szeretném jelezni, mint ahogy a bevezetőmben is mondtam, hogy az ilyenfajta módosításokkal és az i lyenfajta módosítási megoldásokkal nem tudunk egyetérteni, és a munka törvénykönyve ezen módosításához képviselőcsoportom, a Magyar Demokrata Néppárt frakciója a támogatását sajnos nem tudja adni. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Én is köszönö m képviselő úrnak. Szólásra következik Veér Miklós úr, Magyar Szocialista Párt; szólásra készül Aszódi Ilona Katalin, független képviselőnő. Megadom a szót Veér Miklós úrnak. VEÉR MIKLÓS (MSZP) : Tisztelt Országgyűlés! Alelnök Asszony! Képviselőtársaim! Kös zönöm a szót. A munkajog az emberi erőforrással való gazdálkodás szerves része és így fontos eszköze. Ennek pedig a gazdaságot, ezen keresztül pedig az embert kell szolgálnia. Teljesen természetes az, hogy a gazdaság változásaihoz folyamatosan hozzá kell i gazítani a munkajog szabályozását. Ezért ezt soha nem lehet befejezettnek tekinteni. A munkaügy tűzvonalában szolgálatot teljesítő szakemberek véleménye a most vitatott törvénymódosításról jó. A napi gyakorlat tapasztalatai alapján megfelelőnek ítélik a te rvezett változásokat. A kollektív szerződéssel összefüggő előírásokkal kapcsolatban sem kaptam ellentétes jelzést. Itt most én csupán a nagyobb gazdasági környezethez, az Európai Közösséghez való alkalmazkodásunk szempontjából kívánok néhány gondolatot elm ondani. Az Európai Unióban az 1995ben kibocsátott Fehérkönyvben foglalt jogharmonizációs követelmények betartása mind jogpolitikailag, mind jogtechnikailag számos nehézséget állít a magyar jogalkotás elé. Az Európai Közösség irányelvei közel két évtizedde l ezelőtt alakultak ki, és teljesen más gazdasági, illetve társadalmi környezetben fejtették, illetve fejtik ki hatásukat. Mind a tömeges létszámcsökkentésről, mind pedig a munkáltató személyében bekövetkező változásról szóló irányelv átvétele feltétlenül szükséges.
