Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDNP):
2982 volna némileg körültekintőbben eljárni, és akkor talán nem kényszerülnénk arra, hogy egy év elteltével a törvé ny körülbelül egyharmadát módosítsuk. Azt gondolom, hogy ez a kérdés még akkor is jogos, ha persze feltételezhető, hogy ilyen és hasonló törvények esetében ilyen, és ehhez hasonló változtatások, módosítások viszonylag rendszeresen a jövőben sem lesznek elk erülhetők. De azt azért egy precíz elemzéssel igenis illő volna kimutatni, inkább csak tanulságul, hogy melyek azok, amelyek viszont azért elkerülhetők lettek volna. Azt hiszem, hogy számos ilyen részt találnánk ebben a törvénymódosításban, hisz a vámrends zer - és ezt, azt hiszem, minden felszólaló aláhúzta, és ebben teljes az egyetértés - egy adott nemzetgazdaság szabályozó rendszerének igen fontos elemét jelenti. Ezen keresztül - vagy ezen keresztül is - kapcsolódik az adott ország a világgazdaság, a vilá gkereskedelem komplexumához, de a költségvetés 100 milliárdos nagyságrendű vámbevétele is igen fontos forrás, és éppen ezért nyilván emiatt is nagy jelentősége van minden olyan változtatásnak, amely a vámrendszert érinti, és egy olyan törvénymódosítás, ame ly körülbelül egyharmadát módosítja a komplex vámtörvénynek, nyilván mindenképpen ezek közé tartozik. Ennek kapcsán csak megjegyezném, bár nyilván ez a törvénynek nem feladata, a törvénymódosításnak nem feladata, de valamilyen formában minden ilyen változt atás esetén szívesen látnánk itt a parlamentben egy komplex hatáselemzést is arról, hogy mindezek a változások várhatóan hogyan érintik majd a költségvetés egészét - már amennyiben persze ilyen hatás kimutatható ; de azt hiszem, joggal feltételezhető, hog y van ezeknek a módosításoknak is ilyen hatása. Tehát egy ilyen összeállítást a törvénymódosítás kísérőjeként mindenféleképpen szívesen vettünk volna. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat, illetve a törvénymódosítás legfőbb indoka az európai integrációhoz kapcs olódik, az európai integrációs folyamathoz kapcsolódik. A változtatás elkerülhetetlen, hisz a páneurópai kumuláció rendszeréhez való július 1jei csatlakozásunk szükségessé teszi a kérdés átfogó, egyértelmű szabályozását. Ez a lépés és az ehhez kapcsolódó módosítások újra ráirányítják a figyelmet az uniós tagságra való felkészülés folyamatára. Arra a tényre például, amit Miklós László képviselőtársam is említett mint szocialista párti vezérszónok a törvénymódosítás általános vitája során elmondott hozzászó lásában, hogy tudniillik 2001ben a társulási szerződés előírásai szerint minden kereskedelmi korlát eltűnik Magyarország és az Európai Unió kapcsolati rendszeréből. Ha a teljes jogú tagság addigra nem valósul meg, akkor bizony ez a helyzet - és ebben telj esen egyetértünk, sok minden másban is, ami abban a felszólalásban elhangzott, igen kemény próbatétel elé fogja állítani - igen kemény próbatételt jelent majd a magyar gazdaság számára. Márpedig bár az esélyeink nem rosszak, de azt gondolom, hogy biztosra aligha vehető, hogy 2001ben teljes jogú tagjai leszünk az Európai Uniónak. Már eddig is kiderült ugyanis, hogy a társulási szerződés aszimmetriája - tehát az, hogy Magyarországgal szemben gyorsabban és hamarabb építik le a vámkorlátokat, mint ahogy Magyar ország építi le az unióval szemben , nos, ez az aszimmetria csupán esélyt ad, csak esélyt ad a magyar gazdaság számára az átmeneti előnyök kihasználására, de mindez nem valósul meg automatikusan. Jellemző példa erre, hogy az unióval folytatott agrárkeres kedelmünkben az exportunk kezdetben még csökkent is, és tulajdonképpen most is maximum arról beszélhetünk, hogy sikerült visszakapaszkodni nagyjából az azt megelőző csúcsszintre, azt némileg meghaladó szintre, miközben az Európai Unió országainak, tagorszá gainak Magyarországra irányuló agrárexportja hét év alatt - ha ezt az évet is beleszámítjuk - körülbelül a négyszeresére emelkedett. Ebből is kiderül, hogy az aszimmetria ugyan Magyarország számára biztosít potenciálisan nagyobb előnyöket, de ez könnyen el őfordulhat, hogy éppen a fordítottja történik, hogy ezekkel az előnyökkel, a számára relatíve kisebb előnyökkel az Európai Unió országai mégis jobban tudnak és tudtak a jelek szerint élni. És ez, azt gondolom, roppant elgondolkodtató.