Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ (MDNP):
2983 Ha már Miklós László képviselőtársamat idéztem, hadd térjek ki én is nagyon röviden erre a bizonyos ominózus megállapításra. Tényleg azért tehetem ezt röviden, mert ahogyan Boross Péter képviselőtársam mondta, azzal az elemzéssel, amit Varga Mihály képviselőtársam előtte adott , többékevésbé én magam is hajlamos vagyok egyetérteni. Én ehhez - bár ezek a gondolatok talán még inkább kifelé vezetnek ebből a vitából, de - egy egészen rövid teoretikus kiegészítést hadd tegyek. Azt gondolom, hogy egyre inkább szembe kell nézni azzal, hogy a globalizációba forduló modernitás világgazdasági körülményei között az a fogalomkészlet és az az értelmezési keret, amellyel a klasszikus közgazdaságtan, ha úgy tetszik, a main stream közgazdaságtan leírja a világgazdaság folyamatait, az bizony egy re kevésbé látszik alkalmasnak arra, hogy ebből valóban azt értsük meg, ami körülöttünk és velünk történik. Gondolok itt elsősorban arra, hogy bár változatlanul használjuk a "világpiac" elnevezést, de azt azért ma már mindnyájan tudjuk, hogy valamely rejté lyes ok miatt ugyan a piac nevet viseli ez a komplexum, jóllehet már régesrégen nem érvényesek - és azt gondolom, hogy egyre kevésbé érvényesek - rá a piac klasszikus dogmái. Nem érvényes, és egyre kevésbé érvényesül a piaci szereplők esélyegyenlősége a p iacra lépésben. Nem érvényesül a termelési tényezők szabad áramlása, és azt gondolom, részben éppen ebből a két feltételből adódóan bizony - és ez meglehetősen pikáns probléma - feltételezhetőleg nem érvényesül az egyenlő értékek cseréjének klasszikus piac i dogmája sem. Azt gondolom éppen ezért, a világpiac ma már, s a világgazdaság egésze sokkal inkább tekinthető egy par excellence hatalmi képződménynek, mintsem olyan értelemben piacnak, ahogyan azt valamikor az iskolában megtanultuk. Vagyis azt gondolom, hogy ha ez így van, tehát a világgazdaság egésze igen jelentős mértékben egy erősen hierarchizált hatalmi képződménynek tekinthető, akkor bizony egy olyan esetben, amikor egy ország körül drámaian megváltoznak a világgazdasági körülmények, akkor ebben a dr ámaian változó helyzetben hatalmi alkufolyamatokba kell bocsátkozni. (10.40) Utólag természetesen mindenféleképpen lehet minősíteni ezt az alkufolyamatot, lehet bírálni sok szempontból - azt hiszem, a dolog természeténé l fogva minden alkufolyamat bírálható , ezzel együtt is kicsit parafrázisként alkalmazva az ősi görög mondást, hogy hic Rhodus, hic salta, ugrani mindig akkor kell, amikor éppen ott, Ródoszban vagyunk, és bizony akkor ott voltunk. Utólag nyilván csak nagy on higgadt és azt gondolom, hogy lehetőség szerint minden elfogultságtól mentes szakmai vitákban tisztázható az, amit Miklós László képviselőtársam felvetett. Visszatérve a törvényjavaslathoz: azt gondolom, hogy a törvénymódosítás elemei közül a továbbiakb an néhány olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, amelyeket valóban fontosnak tartunk, üdvözlünk, támogatjuk is - mint többékevésbé a törvényjavaslat egészét , de amelyekkel kapcsolatban azért módosító javaslataink is lesznek. A törvényjavaslat egy ik fontos eleme a vámszabad területek tevékenységét érintő szabálymódosítás. Köztudomású, hogy a magyar külkereskedelemben nagy és növekvő súlyuk van a vámszabad területeknek, ezenkívül a bérmunkának és a közvetítő kereskedelemnek. Mindhárom mozzanat megle hetősen konjunktúraérzékeny, vagyis mindez a magyar külkereskedelem meglehetős szenzitivitását, egyúttal sebezhetőségét is jelzi. Nagy jelentősége van tehát annak, hogy körültekintő szabályozással sikerüle stabilizálni a magyar külgazdaság e jelentős szeg menseit. A vámszabad területek működésére vonatkozó szabályozásnak, az Európai Unió normáihoz való közelítése egyébként is fontos feladatunk, és ez a törvénymódosítás ez irányba tett lényeges lépést. Üdvözöljük a kisebbnagyobb könnyítések megjelenését is a törvényjavaslatban, tehát a vámbiztosíték, illetve garanciák halmozódásának elkerülésére tett javaslatot, a jövedéki biztosíték beszámíthatóságának lehetőségét és azokat a könnyítéseket, amelyeket az oktatási és kutatási célokat szolgáló termékek importj ával kapcsolatban kíván bevezetni a törvényjavaslat módosítása. Megértjük a szigorításokat is, hisz a vámrendszer valóban számos visszaélés terepe, de éppen azért, mert a vámrendszer minden apró módosítása nagymértékben befolyásolhatja
