Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
2972 Az Európai Közösséggel szemben vállalt harmonizációs kötelezettségek teljesítése már a z 1995. évi C. törvényben is lényeges szerepet játszott. Az aktív vámpolitika érvényesítését biztosító vámtarifatörvény mellett a vámeljárás és vámigazgatás alapszabályait rögzítő vámtörvényt meg kellett alkotni. (9.40) Az előttünk lévő törvényjavaslat kid olgozását elsősorban az egységes származási szabályok 1997. július elsejétől vállalandó kötelezettsége indokolta. A társulási megállapodás 4. számú jegyzőkönyve tartalmazza a "származó termék" fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló szabályokat, melyeket kiegészítenek az EFTA, a CEFTA országaival, továbbá Romániával, Bulgáriával aláírt szabadkereskedelmi egyezmények származási szabályai. A származó termékekre vonatkozó szabályozás lényege, hogy ezáltal lehetővé váli k, hogy a szerződéses térségbe történő export esetén az egységes származási szabályrendszerhez csatlakozó országokból származó és az exporttermékekbe beépült anyagokat és félkész termékeket is a piacrajutási kedvezmények igénybevételére jogosító, úgyneveze tt származó hányadként igazoltathassák az exportőr országok. A szerződéses országokból származó termékhányadoknak ezt a származóként történő beszámíthatóságát érti a javaslat indokolása úgynevezett páneurópai kumuláció alatt. Megjegyzem, hogy a "kumuláció" kifejezés helyett az egyébként elterjedt "halmozás", "származási halmozás" kifejezés használata nyelvtanilag indokoltabb lett volna. A változó nemzetközi körülmények, az EUval szemben vállalt, a vámügyre is kiterjedő jogharmonizációs kötelezettségek, ill etve a vámtörvény hatálybalépése óta ismertté vált értelmezési kérdések vitathatatlanul indokolták az érintett vámjogi és vámigazgatási szabályok módosítását. A javasolt módosítások döntő többsége ezért technikai jellegű. A törvény gyakorlati alkalmazását megkönnyítő pontosításokkal és kiigazításokkal általában egyet lehet érteni. A javaslat legfajsúlyosabb részét a páneurópai kumulációs rendszer bevezetésével kapcsolatos rendelkezések, továbbá a vámszabad területek, illetve az aktív feldolgozást érintő sza bályok jelentik. Ezek a rendelkezések határozott jogalkotási koncepciót tükröznek, melyek megvalósítása is megfelelő színvonalon történt véleményünk szerint. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az ebben foglaltakkal mind egyetértenénk. Érdemes odafigyel ni az értelmező rendelkezések körében az egyes fogalommeghatározások változtatásaira. A javaslat a "szervezet" fogalmat úgy pontosítja, hogy az egyéni vállalkozóra a szervezetre vonatkozó rendelkezéseket csak e minőségben lehet alkalmazni. Önmagában az alk almazott kifejezések használata nem következetes. A vámigazgatási eljárásban félként az ügyfél és a vámhatóság szerepelnek. Ügyfél eleve csak olyan személy lehet, aki jogképességgel rendelkezik. A magyar jogban személyek a természetes és a jogi személyek, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok. A javaslatban használt és az államigazgatási eljárás szabályaiból származó "szervezet" kifejezés polgári jogilag, azaz jogalanyiság szempontjából semmitmondó. Az nem jogi, hanem szociológiai, szervezet tani fogalom. A Ptk.ban felsorolt egyéb szervezetek ráadásul önmagukban nem lehetnek felek a vámeljárásban, ha nem rendelkeznek jogképességgel. Ennyiben a rájuk történő utalás véleményünk szerint felesleges. Az eredeti szöveghez képest a módosító szöveg a z egyéni vállalkozó vonatkozásában tartalmaz változtatást az "e minőségében" szövegrész beiktatásával. Eszerint a szervezetekre irányadó szabályokat az egyéni vállalkozóra e minőségében kell alkalmazni. A jogalanyiság körében a jogképesség fajtája nem áll összefüggésben a gazdasági szempontú elbírálással. Az egyéni vállalkozó üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató természetes személy, aki nyilvánvalóan csak egyéni vállalkozói minőségében minősül egyéni vállalkozónak, de ettől még jogképes természetes s zemély marad. Ez a fogalomzavar a javaslatban véleményünk szerint fennáll, ennek felszámolása akkor lenne lehetséges, ha a törvény nem a "szervezet" fogalmát használná gyűjtőfogalomként, hanem a Ptk.ban meghonosodott "gazdálkodó szervezet" kifejezést. Enn ek segítségével lennének
