Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. ÁBRAHÁM TIBOR (SZDSZ):
2973 elhatárolhatók az üzletszerű gazdasági tevékenységük körében félként fellépő, illetve a magánfélként fellépő ügyfelek, akik ügyfélként természetesen csak akkor léphetnek fel, ha polgári jogi értelemben rendelkeznek jogképességgel. A javaslat pontosítja a "vámút" fogalmát. A korábbi szövegváltozat szerint vámút az a terület vagy földrajzi pont, amelyen a vámárut szabad a vámhatáron átszállítani. A módosítás utáni szöveg ettől a "külön engedély nélkül" szövegrésszel tér el. Ez kissé z avaró megfogalmazás, mert azt a látszatot kelti, mintha az a földrajzi hely, ahol a vámárut engedéllyel lehet átszállítani, nem minősülne vámútnak. Nem világos, hogy a javaslat vámszempontból miért csak a határozott időre, de legalább 365 napra szóló szerz ődéseket tekinti lízingnek. A "vám szempontból megbízható" meghatározásnak a szigorítását célzó rendelkezés megfogalmazása véleményünk szerint pontatlan. Az alaptörvény 5. § (2) bekezdése a hamisított és bitorlással előállított áruk forgalmára vonatkozik. Érdekes, hogy a módosítás olyan követelmények érvényesítését kívánja lehetővé tenni a vámeljárásban is, amelyek még egyébként készülő törvényben kerülnek majd megfogalmazásra. Tisztelt Ház! A vámügynöki tevékenység módosítását a gyakorlatban felmerülő nehé zségek indokolták. A vámügynök fogalmának körében újra megjelenik a szervezet kategória a társaságoktól elhatárolva. A tevékenység engedélyezését a javaslat társaságok esetében cégbírósági igazoláshoz köti. Felhívjuk a figyelmet, hogy ez a gyakorlatban sok nehézséget fog okozni, mert a cégbíróságok engedélyhez kötött cégek bejegyzését az engedély bemutatásához kötik, annak beszerzéséig a cégbejegyzési eljárást felfüggesztik. A törvényjavaslat összességében átgondolt koncepciót tükröz, melynek megvalósítása alapvetően - kis kivételektől eltekintve - illeszkedik más jogszabályokhoz, s alkalmas jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítésére. Más kérdés, hogy ettől hogyan javul majd a vámhatóság munkája; fel tude nőni a vámhatóság e feladathoz; hatékonyan seg ítie a jelenlegi gazdasági fejlettségünk állapotában a nemzetgazdaságot; vagy csak a bevételi előirányzatok, a vállalt nemzetközi kötelezettségek szempontból jön számításba. Tisztelt Ház! Összefoglalóan ezt a törvényjavaslatot a KDNPfrakció ezekkel a meg szorításokkal, ezekkel a pontosítási javaslatokkal éppen az európai integrációs törekvéseink szellemében támogatja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Ábrahám Tibor képviselő úrnak, Szabad Demokraták Sz övetsége. DR. ÁBRAHÁM TIBOR (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim előtt ismét egy törvénymódosítás fekszik, mégpedig a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény, illetőleg az ehh ez kapcsolódó egyes törvények módosítása is. Felvetődik a kérdés, miért kell ezt a viszonylag friss törvényt megváltoztatni, hiszen - képletesen szólva - alig száradt meg a tinta a két évvel ezelőtti törvényen. Ismeretes, hogy országunk minél előbb az Euró pai Unió tagja kíván lenni, és ebben a kérdésben minden parlamenti párt egyet is ért. Az Európai Unióba való bejutás egyik fontos feltétele az a jogharmonizáció, melyet fokozatosan végre kell hajtanunk minden téren, így a vámjog területén is. Erre egyébkén t a magyar kormány kötelezettséget is vállalt. Egy olyan országnak, mint Magyarország, melynek gazdasága nyitott, alapvető érdeke a külkereskedelmi kapcsolatok további fejlődése, fejlesztése. (9.50)
