Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 6 (267. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
2964 tevékenysége, munkája során az ország számára ismertnek kell lennie. Gondolok itt a gyorsírók tevékenységétől a rádiótudósítók, a tévétudósítók, az újságír ók munkáján át egészen a fotográfusokig. A napirend előtt elhangzó felszólalásokban ritkán szoktunk dicsérni, sokkal inkább panaszt emelünk. Megvan ennek az oka, indokoltsága. Legyen szabad most nem a panaszemelő hangján szólni, inkább arról beszélni, hogy az Országgyűlésben működők miért tartjáktarthatják fontosnak ezt a munkát, milyen követelményeket támasztanak, és látnake lehetőséget arra, hogy itt a törvényhozók kívánalmai és a tudósítók munkája valami módon a jelenleginél közelebb kerüljön egymáshoz . Mik a követelmények? Vannak történelmi előzmények - szívesen szólnék róluk, különösen a nagy alakról, Kossuthról, akinek az Országgyűlési Tudósításai teljesen nyilvánvalóan politikai tudatszintemelő jelentőséggel bírtak a maguk idejében, és nagyban hozzá járultak ahhoz, hogy a reformkor csodái megszülethettek. De a máról szeretnék szólni. Mi az, ami a tudósítóra vár? Mindenekelőtt az, hogy a tudósítandók számára áttekintést nyújtson. Áttekintést egy ülésnap egészéről. Ne fordulhasson elő, hogy ilyenolyan okoknál fogva, néha a házbizottság felülbírálható döntése nyomán késő estére szoruló nevezetes kérdések nevezetes vitájáról nemcsak a kormány van távol - néhány ügyeletes államtitkár kivételével , hanem gyakorlatilag az ország sem értesül ezekről a jelent ős vitákról, mert bizonyos értelemben a tudósítók is távol maradnak. Másfelől - s ez is ide tartozik - tudnunk kell, hogy jelenlegi rendszerünk mellett a hallgatónaknézőnek nincs képe arról, hogy az a rész, amivel az adott ülés foglalkozik, hogyan kapcsol ódik a törvényalkotó munka egészébe. Tehát szükség van felvezetésre, amelyik világossá teszi, hogy az adott mozzanat hogyan kapcsolódik a törvényalkotás egészébe. Kell azután az, hogy megfelelő legyen - hiszen mindent nem adhat a tudósító - a szelekció. Mi re helyezi a súlyt? Mégpedig - talán meglepetés - tartalmilag mire helyezi. Ehhez kell társulnia egy elfogulatlanságnak, amelyik - nem egyszerűen a pártok részarányát véve tekintetbe, hanem a tematikai mozzanatokat is - a vitákat érvek és ellenérvek tüzébe n mutatja be. És kell az, hogy az előadás olyan legyen - nem egyszerűen nyelvhelyességi szempontból, hanem a magyar nyelv általános követelményei szempontjából , hogy stilárisan követhető, értékelhető legyen, és ne pusztán arra törekedjék, hogy minden mon data mint egy páncélos vitéz minden irányba fedezze a megfogalmazót, és azután a bonyodalomban elvész a lényeg. Kevesen teljesítik ezt. Most legyen szabad - talán szokatlanul - egy olyan tudósítóról szólnom, aki tapasztalataim szerint ezt teljesítette. Köz el nyolc éve tudósít Kerekes András az Országgyűlés üléseiről - most is jelen van, de nem szembedicséret az, ami elhangzik - a rádió számára. Utalok erre abból az alkalomból, hogy tudomásom szerint most utoljára tudósít ebben a minőségében; más területre m egy át. Köszönjük neki, hogy példát adott munkatársainak, példát adott - reméljük - az őt követőknek abban, hogy ezeket a követelményeket nemcsak kell, hanem lehet is teljesíteni. Köszönöm. (Taps.) (9.10) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Két percre megadom a szó t Lamperth Mónika képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tegnap Pusztai Erzsébet képviselőtársam megrótta, illetve számon kérte SzentIványi István frakcióvezető úron azt, hogy a napirend előtti hozzászólása megfelele a napirend előtti hozzászólás kritériumainak, tehát országos jelentőségű, halaszthatatlan és a többi. Az én megítélésem szerint Szabad György képviselő úr, frakcióvezető úr hozzászólása talán a határán mozog ennek a feltételrendszernek. Nekem, megmondom őszintén, mégis nagyon jólesett.
