Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2925 Tehát itt lehet beszélni, fel lehet sorolni SZDSZesített Freedom Houseelveket a szabadság védelmében s a többi. Ha nem tartanám a dolgot egy kissé morbidnak, akkor kezdhettem volna felszólalásomat azzal is, hogy őszintén megköszönjem a Magyar Demokrata Fórum nevében a Szabad Demokrat ák Szövetségének, hogy annyi mindent tett a magyar sajtó szabadságáért. De látom, hogy Bauer Tamás megint komolyan gondolja, komolyan értette, amit mondok... (Bauer Tamás: Így van!), így tehát ezen kísérletemről én leteszek. Úgyhogy térjünk oda vissza talá n - és ígérem, hogy nem élek az elnök asszony felhatalmazásával, miszerint időkorlát nélkül lehet beszélni, hiszen lehetni lehet, de többek között ezt sem illik. Amit a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében különös nyomatékkal szeretnék kiemeln i: nemcsak elfogadásra ajánljuk az ORTT beszámolóját és az ORTT beszámolóját elfogadásra ajánló kulturális bizottsági országgyűlési határozati javaslatot is, hanem az ORTT beszámolójából, mint említettem, a véleményszabadság és a kiegyensúlyozott tájékozta tás fejezetére térnék rá egészen röviden. Ugyanis fogalmi jelentőségűnek tartjuk azt, hogy egy, az Országgyűlés által létrehozott testület - hiszen a törvény előírta az ORTT létesülését, akár alapintézménye az a médiatörvénynek, akár nem, fogalmi jelentősé gűnek tartjuk azt , végre valaki, nem az ellenzék, leírta azt, hogy fontos a kiegyensúlyozott tájékoztatás. Itt értelmezi a médiatörvényt az ORTT, tekintettel arra, hogy a preambulumában leírt alapelveket maga a törvény nem értelmezi, és idézi többek közö tt az Alkotmánybíróságnak azt az 1992. évi határozatát is, amely kimondja: "a szervezeti megoldások alkalmasságát az minősíti, hogy elvileg képeseke biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezés re jutását, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást". Az Alkotmánybíróság arra is utalt akkor, hogy e megoldásnak "ki kell zárnia azt a lehetőséget, hogy állami szervek, vagy bármely más társadalmi csoport - figyelem, állami szervek vagy bármely más társadalmi csoport, nem idézi az Alkotmánybíróság, nem mondja, de én mondom, hogy pártok, vagy pártokhoz tartozó klientúra, médiaértelmiség s a többi - a műsor tartalmát úgy befolyásolja, hogy a társadalo mban meglévő vélemények bemutatásának teljessége, arányainak kiegyensúlyozottsága, valósághű kifejezése, illetőleg a tájékoztatás elfogulatlansága megsérüljön". Nos, tisztelt képviselőtársaim, nem én mondom, hanem az ORTT jelentését idézem egyetértőleg, me ly szerint ebben a tekintetben - és most jön egy lepkeszárny finomságú eufemizmus - "még komoly aránytalanságok vannak". Az előbb idéztem, hogy micsoda a hír és mi a vélemény. A témák között kiemelkedő súllyal szerepel, az ORTT jelentése szerint az első he lyen a pártpolitika, a kormányzati munka és annak megítélésével kapcsolatos parlamenti viták. Az ORTT jelentése nem idéz számokat, nem marasztal egyik vagy másik oldalra senkit sem, hanem egyszerűen megállapítja, hogy mi emelkedik ki túlzott súllyal. Ehhez képest - mondja - lényegesen háttérbe szorulnak a gazdasági témák, és szinte jelentéktelen teret kapnak a közélet más, nem parlamenti párt típusú szereplői, szakszervezetek, történelmi egyházak, polgári kezdeményezések, mozgalmak, amelyek a társadalomban meglévő egyéb véleményeket reprezentálhatnák, és amelyek a fejlett demokráciák politikai életéről beszámoló hírműsorokban nagyobb súllyal fordulnak elő. Vissza lehet tekinteni az elmúlt négy esztendőre, fel lehet sorolni és elő lehet hozni természetesen az okat a mára politikatörténetté vált momentumokat, hogy a médiatörvény miért nem születhetett meg, kiknek az aknamunkáján bukott el az, vagy kiknek az áldásos tevékenysége nyomán jött létre aztán egy varázsütésre egy választással később. El lehet mondani, h ogy a Magyar Demokrata Fórum akkor mit képviselt - és hogy , össze lehet csúsztatni Csurka Istvánt a Magyar Demokrata Fórum miniszterelnökével, össze lehet csúsztatni a rádió előtti utcai tüntetést a médiatörvényt megelőző parlamenti vitákkal, illetőleg a médiabizottságbeli előzetes előkészítő munkákkal. Ezt lehet csinálni, minden további nélkül lehet csinálni, csak akkor azt hiszem, hogy a "" kérdésére nem kapunk választ - ezeket mind fel lehet sorolni. (20.20)
