Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DEUTSCH TAMÁS (Fidesz):
2910 tartozni nagyon jó, aminek alapvető oka az volt, hogy 1994 elején, az előző kormányzat időszakában nagymértékű, politikai oko kkal motivált elbocsátások voltak a Magyar Rádióban. Ilyen értelemben tehát azt lehet mondani, hogy a '95ös Freedom Housejelentés még az előző kormányzat intézkedéseivel vagy az előző kormányzat által - hát, hogy mondjam - nem kifogásolt médiavezetői int ézkedésekkel magyarázható. No de, az 1996os jelentés miért állapítja meg azt, hogy Magyarországon rosszabb a helyzet 1995ben, mint '94ben? Ezt már nagyon nehéz a '90 és '94 között hivatalban lévő kormányzat működésével magyarázni! És bár valóban van jav ulás, de ez a javulás még mindig nem érte el 1996ban a médiatörvény elfogadása és hatálybalépése ellenére sem azt a mértéket, hogy a Freedom House a teljesen szabad sajtóval rendelkező országok sorában említse Magyarországot! Ilyen értelemben én azt gondo lom, hogy nem pusztán csak ímmelámmal elmondott, hivatkozási alapul szolgáló szerény önkritikára van szükség, hanem ennek a kérdésnek az alapvető elemzésére. Az a helyzet, hogy a Hornkormány kétéves működése ahhoz vezetett, hogy először még tovább romlot t Magyarország nemzetközi megítélése a sajtószabadság érvényesülése szempontjából; majd 1996ban a kormánypárt és az ellenzék kompromisszumának eredményeként megszületett médiatörvény következtében tehát végre van szerepe - mert lehet szerepe - a magyarors zági sajtószabadság érvényesülésében a parlamenti ellenzéknek, bár sajnos, csak 28 százaléka van - ezekre a százalékos arányokra is még egy gondolat erejéig majd vissza fogok térni , de ez a javulás nem elégséges ahhoz, hogy Magyarország a teljesen szabad sajtóval bíró országok sorába tartozzon. Az a kormányzat és az a kormánytöbbség, amely a legkisebb rendű belpolitikai ügyekben is különböző nemzetközi szervezetek semmire fel nem jogosító, udvarias dicséreteit szokta itt a parlamentben szajkózni, ez a kor mányzat ne beszéljen a magyar sajtószabadság új hajnaláról akkor, amikor kétéves működése egyrészt rontotta egy évig a magyar sajtószabadság érvényesülését, majd a következő évben sem volt elegendő az ellenzékkel kötött kompromisszum sem ahhoz, hogy végül is Magyarország a teljesen szabad sajtóval bíró országok sorába tartozzon! Másrészt, én azt gondolom, hogy lehet természetesen kaján módon mosolyogni azon, hogy persze, hogy 79 százalékon szerepelnek a közszolgálati televízióban és rádióban az MSZPs és SZ DSZes politikusok, hiszen 72 százalékuk van a parlamentben - hát ez így van rendjén! A világ eleve elrendeltetett igazsága így érvényesül! Csak egyetlenegy apró, ma már politikai és eszmetörténeti tényre hadd hívjam föl a figyelmüket. Körülbelül azon a he lyen ült a magyar parlament egy képviselője 1990 és '94 között; ezt a képviselőt úgy hívták, hogy Csurka István, aki 1991ben felállt és azt mondta: a közszolgálati televízióban akkor érvényesül a sajtószabadság, ha a parlamenti mandátumarányoknak megfelel ően szerepelnek a különböző politikai pártok a közszolgálati televíziók és rádiók hírműsoraiban. És akkor felálltak szabaddemokrata politikusok, felálltak szocialista párti politikusok, és velük együtt felálltak fideszes politikusok is, és azt mondták, hog y ez egy elképesztő gondolat! Hogy jön ez a hírérték által meghatározott sajtószabadság szent eszméjéhez?! Hogy lehet ilyet mondani?! És most másfél év óta kormánypárti politikusok másról sem beszélnek, mint széttárják a karjukat és azt mondják, hogy hát p ersze, hát 72 százalékunk van a parlamentben, hát miért ne lenne 79 százalékunk a magyar tévében, magyar rádióban?! (Dr. Lamperth Mónika: Kinek van? - Közbeszólás az MSZP soraiból: Ki mondta ezt?) Kormánypártokhoz közel álló - bár ilyen nincs, tudom , a k ormánypártokat legalábbis nem kritikailag figyelő újságírók és publicisták előszeretettel szoktak azzal érvelni, hogy kérem szépen, visszaállt a világ rendje végre, hiszen 70 százalék fölött vannak a kormánypártok a hírműsorokban, 30 százalék alatt az elle nzék, és ez a helyes arány. Nem ez a helyes arány, tisztelt hölgyeim és uraim! A magam részéről egyébként nem fogadom el… vagy - bocsánatot kérek, ez nagyon merész kijelentés volt - nem osztom azon tudós embereknek a nézeteit, akik a hírérték kategóriája m int fő szabályzó elem alapján határozzák meg egy független, tárgyszerű és objektív írott vagy elektronikus sajtó, műsorszolgáltató működését, mert megítélésem szerint a hírérték egy rendkívül szubjektív kategória. De ha ezt elfogadjuk, ami egyébként a magy ar újságírásban és médiáról való
