Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - CSÉPE BÉLA (KDNP):
2903 beszélhetünk. Ezért szeretnénk, hogyha itt is jobban érvényesülne, amiben mi hiszünk: valamiféle erkölcsi értékrend. A kommunikációs emberi jogok érvényesülése lényegében azt jelenti, hogy az embereknek jo guk van a pártatlan, a tényszerű tájékoztatáshoz, és a médiáknak ezt kell biztosítaniuk; joguk van ahhoz, hogy a közvéleményben megjelenő kérdéseket arányosan láthassák vissza a médiákban, és ilyen módon szinte a saját gondolataik tükröződését szemlélhessé k. Ezen a téren van egykét konkrét dolog, amit szóvá kell tennünk. A panaszbizottság lenne hivatott ennek a biztosítására, hiszen ez az a bizottság, ahová az állampolgárok a jelzéseiket leadják, amennyiben eme nemes célkitűzések megvalósulásában valami pr obléma van. Mi úgy látjuk, a panaszbizottsághoz beérkezett 55 panasz arra utal, hogy nem működik igazán ez a csatorna, hiszen ez nemhogy kevés, hanem nagyon kevés. Problémát látunk abban is - ez persze törvényszerű előíráson alapszik, de a gyakorlati megva lósulásban gondot okoz , hogy ez 2 napos határidőhöz van kötve. Általában egy állampolgár elég nehezen szánja rá magát a reklamációra, tehát nem tükröződnek eléggé az állampolgári vélemények. Mi úgy gondoljuk, hogy ebben az ORTTnek a jövőben valamilyen m ódon segítenie kell az állampolgárokat; valamilyen módot kellene találni arra, hogy ezen 2 napos határidőn belül ezek a vélemények jobban odaérkezhessenek. Már szó volt itt arról, hogyan jelenik meg a médiában a kormánypárt és az ellenzék. (18.40) Röviden erről annyit, hogy komoly problémát látunk, egy felmérés szerint a kormánypárti oldal megjelenítése mintegy 70 százalék, az ellenzéké 30 százalék. Én nem tudom, hogy ez pontosan igaze, de minden bizonnyal mutat valamit ez az arány, és az is mutat valamit, hogy általában az ellenzék számára szánt időben a médiák inkább kihegyezik a botrány szagú dolgokat és nem azt, hogy az ellenzék milyen konstruktív javaslatokkal próbál segíteni az ország lakosságának helyzetén. (Derültség az MSZP padsoraiból. - Közbeszól ás a bal oldalról: Elég nehéz lenne!) Meg kell említenünk például egy olyan jelenséget is, ami Bolgár György műsorában fordult elő, amikor az egyik kérdező, akinek természetesen ehhez joga volt, az ellenzéki hozzászólásokat fasisztának minősítette, Hitler nevét is említve; és előfordulhatott az - van, aki ezt megszámolta , hogy egyazon műsoron belül ez tizenegyszer hangzott el. Nem akarjuk elvonni a kérdező jogát, de ebben már bizonyos tendenciát látunk az ellenzék lejáratására. Szó volt már a kormány megj elenítéséről. Szó volt arról Molnár Péter szabaddemokrata képviselő hozzászólásában - próbálom idézni , hogy a sajtószabadság kiépítésére ez a jelenlegi kormány tette meg az igazi lépéseket, s enyhén szólva, ahogy ő fogalmazott, az előző kormány jottányit sem tett ebben az ügyben. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a demokrácia alapintézményeinek kiépítése - és ebbe tartozik a sajtószabadság is - az elmúlt ciklusban megtörtént. Emlékeztetni szeretnék arra is, hogy az elmúlt ciklusban tulajdonképpen inkább f ordított problémák jelentkeztek. Köztudott dolog, hogy előfordult az, hogy az akkori kormányfő nem tudott a televízió útján az ország lakosságához szólni valami technikai okok ürügyén. Ilyen esetre én személy szerint emlékszem. Az átalakulás korszakában va gyunk, a megalkotott médiatörvény is szerves fejlődés eredménye, viszont a médiatörvényt be kell tartani. Itt szeretnék rámutatni, elsősorban az infrastrukturális résznél, hogy milyen súlyos kormányzati felelősség áll fenn, tehát hogy a médiatörvény nem tu dott eddig megfelelően érvényesülni és jelenleg is ilyen állapotban van az ország. Az ORTT jelentésében is benne vannak a problémák. A pályázati feltételekre szabott törvényi határidők nem voltak tarthatók, a Hírközlési Főfelügyelet nem biztosította időben a pályázatok meghirdetéséhez szükséges frekvenciatervet, a KHVM nem mindenben teljesítette a törvényi előírásokat, nincsenek biztosítva a műszaki feltételek, nem pontosak a frekvenciakijelölések. Ilyen módon a már meghirdetett pályázatokra és a küszöbön á lló privatizációra is rávetül az árnyék, hogy
