Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - SZILI SÁNDOR jegyző: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. MOLNÁR PÉTER (SZDSZ):
2892 Itt sem akarok konkrét példákat hosszasan sorolni, de azt hiszem, a rádió- és televíziórendszer nyitottá tételének infrastrukturális feltételeit kellett volna a kormánynak is a maga részéről gyorsabban igyekezni me gteremtenie. Ebben - hogy ez nem történt meg gyorsabban , azt hiszem, a kormány egésze érintett. És azt hiszem, a jövőben további mulasztások ezen a területen végképp megengedhetetlenek. A kormánynak koncentrálnia kell arra, hogy maradéktalanul teljesítse valamennyi feladatát ezen a téren, ahogy a kulturális bizottság országgyűlési határozattervezetének szövegében is javasoltuk egyébként erre felhívni a figyelmet. Ezzel együtt azonban elébe mennék egy kicsit annak, hogy várhatóan ellenzéki képviselőtársaim az én önkritikus mondataimhoz képest sokkal keményebben fogják a kormány mulasztásait ostorozni, ami nyilván rendben is van, mert ellenzéki képviselőként ez a szerepük. De azt hiszem, a kormány szerepének - és ezzel párhuzamosan a mostani kormánykoalíció szerepe is nyilván szóba jön - méltányos megítéléséhez fontos azt is elmondani: azt hiszem, ez a kormány és ez a kormánykoalíció enyhén szólva nem kell szégyenkezzen akkor, ha azt vizsgáljuk meg, hogy a sajtószabadság megvalósulásáért mit tett ez a kormány . Mert először is, szemben az előző kormánnyal, ez a kormány és ez a mostani kormánytöbbség képes volt arra, hogy olyan alapvetően önkorlátozó jellegű rádiótelevízió törvényt fogadjon el, amely gyakorlatilag majdhogynem teljes mértékben megszüntette a kor mánynak és a miniszterelnöknek akárcsak közvetett befolyásolási lehetőségeit a rádiózás és a televíziózás intézményeivel kapcsolatban, legyen szó akár a közszolgálati médiumokat felügyelő közalapítványi kuratóriumokról, vagy az Országos Rádió és Televízió Testületről. Erre az - egyébként egy komoly demokráciában szükséges - önkorlátozásra az előző kormány és az előző kormánykoalíció alapvetően nem volt képes. Ezt csak azért említem, mert itt nem arról van szó, hogy valami fantasztikus csúcsteljesítményt ál lított be a mostani kormány, illetve a koalíció. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint ez az önkorlátozás természetes és szükséges. Az előző kormány és kormánykoalíció alapvetően csak olyan rádió- és televíziótörvényt támogatott volna, amely a kormány, il letve a miniszterelnök döntő befolyását a médiaintézményrendszer tekintetében megtartotta, illetve intézményesítette volna. Az akkori ellenzék ezért nem tudta támogatni azt a tervezetet, amelyet az akkori kormány és az akkori kormánykoalíció támogatott vo lna. A mostani kormány és a mostani kormánykoalíció viszont ezt az önkorlátozást képes volt megtenni. Azt gondolom, hogy ezt is nagyon fontos figyelembe venni akkor, amikor a törvény végrehajtásával kapcsolatos kétségtelen késlekedést - mert a mulasztások elsősorban késlekedés formájában jelentek meg az elmúlt év során - kritizáljuk. (17.40) Ezt is azért hangsúlyoznám, hogy nem arról van szó, hogy a kormány kifejezetten, tartósan ellenállna annak, hogy valamilyen törvényből következő feladatok teljesüljenek . Én úgy látom, hogy elsősorban az időbeli késlekedés az, amiben a mulasztások ezen a területen megragadhatók. Még azt is említeném a kormány szerepével kapcsolatban - immár csak zárójelben, hiszen az ORTT beszámolója elsősorban a rádiózással és a televízi ózással foglalkozik, viszont az ORTT az egész médiapiac felügyeletére hivatott intézmény , hogy ez a kormány más fontos lépéseket is tett a sajtószabadság megerősítésére Magyarországon. Egyrészről a kormányprogramnak megfelelően végrehajtotta a nyomtatott sajtó államtalanítását. Az előző kormány négyéves működése után a nyomtatott sajtó jelentés részében még állami tulajdon érvényesült; állami tulajdonban volt még például országos napilap is. Ez a kormány végrehajtotta azt az államtalanítási programot, ami t a választásokon, '94ben megígért. Ma már jelentős nyomtatottsajtóbeli állami tulajdon, azt lehet mondani, hogy nincs. Továbbá - végezetül és zárójelben - megemlíteném azt is, hogy egy bizonyos szempontból hasonló beszámolócsomagot tárgyalt a parlament a múlt szerdán, az ombudsmanok beszámolóit. Itt hívnám föl a figyelmet arra is, hogy az ombudsmanok megválasztása is a mostani kormány és a
