Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Döntés napirendi javaslattól eltérő indítványokról - Az ülés napirendjének elfogadása - Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. évi tevékenységéről szóló beszámolóról, az abból adódó feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat együt... - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - RÉVÉSZ T. MIHÁLY, az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke, a napirendi pont előadója:
2887 A médiaátalakulás fontos jelenségeinek feltárását tűzve ki célul, a testület már a műsorfigyelő és elemző szolgálat nagyszámú empirikus vizsgálatá t megelőzve vállalkozott arra, hogy minősítse a közszolgálati műsorszolgáltatók néhány politikai hírműsorát; s tette ezt akként, hogy ehhez a munkához felhasználta egyegy médiakutató cég vizsgálati eredményeit. A kirajzolódó kép néhány markáns jellegzetes sége az alábbiakban foglalható össze: a figyelembe vett műsorok elsősorban és alapvetően a hazai történések bemutatására vállalkoztak, s ezen belül is dominált a fővárosközpontú szemlélet; a sugárzott híranyagban kiemelkedő súllyal szerepeltek az egyes pár tpolitikai történések, a kormányzati munka krónikája és az azzal kapcsolatos parlamenti viták; a pártok működésére 810, a kormány munkásságára 1617, az Országgyűlés eseményeire 610 százaléknyi műsoridő jutott. Mindezekhez képest háttérbe szorultak a gaz dasági témák, s igen kis teret kaptak a közélet más szereplői. Társadalmi szerepüknél kevesebbet szerepeltek a nők, ami persze magyarázható a műsorok pártpolitikai és kormányzati súlypontjaival is. Az egyenetlenséget és a hírműsorok kellően ki nem egyensúl yozott voltát mutatta a kormányzati és ellenzéki oldal aránytalan szerepeltetése. A korrupció és feketegazdaság hírblokkjaiban, illetve a médiaviszonyokról szóló híradásokban a két fél egyenlő súllyal volt jelen, de a pártpolitikai riportok az ellenzéket j uttatták túlsúlyba; a társadalomirányítás konkrét kérdéseivel kapcsolatban pedig a kormányzati oldal megjelenített véleményei voltak döntőek. Összefoglalva mindezekből megállapítható, hogy a közszolgálati műsorszolgáltató működésében tovább kell növelni a szakmai ismeretek és jártasságok szintjét, valamint mihamarabb rögzíteni kell az európai normákkal harmonizáló közszolgálati elvárásokat. E két elem együtthatásától lehet majd elvárni, hogy a rádió és a televízió politikai műsoraiban a médiatörvény előírás ai fokozottabban érvényesüljenek. A mind teljesebb hatályosulás olyan alapvető kérdés, hogy a testület értelmezése szerint elsőbbséget kell hogy élvezzen a törvény teljes megvalósítása. Ezzel is magyarázható, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület tö bb ízben is, visszavisszatérően a médiatörvény módosításaival szemben foglalt állást. S tette ezt még akkor is, amikor egyegy esetben a végrehajtás hétköznapjaiban maga is tapasztalhatta néhány részszabály nehezen érvényesülő vagy érvényesíthető rendelke zéseit; a jogbiztonsághoz és az átalakulás zavartalan jogi környezetéhez fűzhető érdekeket azonban sokkal nyomósabbnak ítélte, mint néhány technikailag minősíthető regula korrekcióját. A testület e megfontolást természetesen nem fogja dogmaként ismételgetn i; a "noli me tangere!" jelszavát sem tartja az 1996. évi I. törvényre alkalmazhatónak. Az átalakulás végső szakasza után - a duális rendszer lényeges alkotóelemeinek beüzemelését követően - maga is meg kívánja vizsgálni, hogy a törvény néhány intézményét felül kelle bírálni. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Amidőn az átalakuló média központi intézményeként és annak képviseletében beszámolónkat az önök jóindulatú figyelmébe ajánlom, nem hallgathatom el működésünk hiányosságait, szólnom kell azokró l a nehézségekről is, amelyekkel munkánk során találkoztunk. A leggyakrabban elhangzó kritika - amelynek nyomaival még a Freedom House minapi jelentésében is találkozhattunk - a folyamatok lassúságát rója a végrehajtók szemére. Való igaz, hogy az eredeti m enetrend szerint a kereskedelmi csatornák és rádióadások már megkezdték volna a működésüket, és a helyi műsorszolgáltatók helyzetében rejlő bizonytalanságokat sem emlegethetnék oly gyakran. A késedelem tényeit tagadni aligha, ám okait magyarázni igencsak l ehetne. Hosszas előkészületek után, több hónapos csúszással állt csak rendelkezésre az a frekvenciaterv, amely a pályázati kiírások alapfeltételeit képezte. A műsorszolgáltató üzleti terveit jelentős mértékben befolyásoló frekvencia díjmegállapítását is cs upán a napokban olvashatták az érdekeltek. Bizonytalanságok mutatkoznak a sugárzási díj megállapítása körül, és végül, de nem utolsósorban az új műsorszolgáltatók által használandó adótornyok kiegészítése, korszerűsítése ez év őszén fejeződik be. A mulaszt ásos helyzetet a törvényben rögzített, mármár irreálisan szoros határidők mellett az magyarázza, hogy a médiapiaci adatok bizonytalanok és nehezen előállíthatók voltak. Hiányos a
