Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. május 5 (266. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2874 időpontban - az 1997. és 199 8. évi kereskedelem mérlegdeficit növekedésének a következményeivel. Az ilyenfajta sikerpropaganda - összhanghiány nélküli sikerpropaganda - nem a politika kiszámíthatóságát és áttekinthetőségét jelzi, tehát nem bizalomnövelés a nagyvilág felé. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Zárszónak azt mondanám, hogy addig, amíg nincs megalapozott gazdaságpolitika, addig a sikerpropagandára is áll (Az elnök a csengő ismételt megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy kevesebb több lett volna. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Torgyán József frakcióvezető úrnak, Független Kisgazdapárt. DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP) : Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, a kormány helyzetének érzéke ltetésére mindahhoz, amit Kádár Béla képviselőtársunk elmondott, hozzá kell még tenni azt a tényt: ez a kormány úgy lépett hivatalba, hogy három évre volt szüksége ahhoz, hogy felismerje Horn Gyula, hogy egy mezőgazdasági ország miniszterelnöke, és a kormá nyzati ciklusának utolsó évében, kapkodva, az események hatására kezdett hozzá - az ellenzék felhasználásával , hogy hozzákezdjen egy olyan nemzeti agrárprogramhoz, amelyre mondhatja, hogy az az övé is. De ha megnézzük azt a tényt, hogy mennyire nincs str atégiája ennek a kormánynak, akkor elég, ha arra utalok, hogy a mai napig nem jutott el addig, hogy felismerje: a mezőgazdaságban a több lábon állás talaja lenne az, amely a biztonságos növekedéshez vezethetne. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés e gységessége nélkül egyszerűen nem lehet mezőgazdaságról beszélni. De úgy gondolom, a Hornkormányra a privatizációtól kezdve az ipari szerkezetváltásig mindenütt az a fajta kapkodás és dilettantizmus jellemző, amely sajnálatos módon a hatásvizsgálatokat mi nden alkalommal elmulasztja elkészíteni, amely nem mer szembenézni a tényekkel. Elég, ha arra utalok, hogy többek között a külföldiek használatában levő termőföldterületek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nagyságát sem mérte fe l - befejezem, elnök úr, egy mondat , és egyáltalán munkájában semmilyen tervszerűség nincs, csak a kapkodás és a hozzá nem értés. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Megadom a szót Akar László államtitkár úrnak. AKA R LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt örömömet szeretném kifejezni, hogy ismét gazdaságpolitikai kérdésekről van szerencsénk napirend előtt eszmét cserélni. Sajnos, a kétperces reagálási idő persze nagyon kevés, hogy a felvetett sok gondolatra mind reagáljak. Csak néhány nagyon röviden megfogalmazott állítást szeretnék itt megengedni magamnak. Először is: mindannyian tudjuk, hogy a GDP 20 százalékkal csökkent a rendszerváltás táján. Ennek a következményeit a fogyasztásra az előző kormány csak fele részben kívánta figyelembe venni, usque 10 százalékkal csökkent akkor a fogyasztás, és egy másik 10 százalékkal csökkent tulajdonképpen a Bokrosprogram következményeképpen. Azt gondolom, ezt azért nem szabadna el hallgatni. Hogy valami arányosságnak kell lenni egy országban a megtermelt jövedelem és a lehetséges fogyasztás között, azt gondolom, hogy ez még egy háziasszonylogikában is elég nehéz vitatni. Ami azt az állítást illeti, hogy alacsonyabb a bér, és jelent ősen csökkent az elmúlt években: ez igaz, de abban a bizonyos tévéműsorban az is elhangzott, hogy így lehet a bérköltséget körülbelül mondjuk a cseh vagy a lengyel bérköltséggel arányosnak tekinteni a változtatás után - márpedig ezek a versenytársak , és nyilvánvaló, hogy ehhez nekünk is igazodni kell. Úgy látjuk, hogy most már azért egy más szerkezetű gazdaság van, mint '94ben volt.
