Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár:
2825 módosítását. Ezzel összefüggésben a Magyar Orvosi Kamara egyetértési jogának gyakorlása is problémát okozott, ugyanis többször előfordult, hogy nem az arra hatáskörrel rendelkező szerve hozott határozatot. A jogs zabálymódosítás iránti igény lényegében az orvosok nyilvántartásának felülvizsgálatát jelenti, amely az új egészségügyi törvénnyel megoldódik. Szeretnék kitérni az ajánlás 2/a. pontjára, ahogy azt országgyűlési biztos asszony is említette. Az ajánlások kö zött szereplő konkrét esetben, amely az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes veszélyes munkakörben dolgozó munkatársainak munkahelyi pótlékával kapcsolatos, álláspontunk szerint, melyet az állampolgári jogok országgyűlési biztosának is me gküldtünk, jelenleg a hatályos jogszabályok között inkonzisztencia van. Ennek következtében állt elő az a helyzet, hogy az ÁNTSZ központi intézeteiben dolgozók, akik a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznak, a pótlékalap 100 százalékának megfelelő m unkahelyi pótlékot kapnak, míg a gyakorlatilag ugyanilyen munkát végző, ám köztisztviselői beosztású dolgozók munkahelyi pótlékban nem részesülnek. A munka törvénykönyve értelmében pedig a munkáltató csak az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos körülm ények között foglalkoztathatja a munkavállalóját. Olyan körülmények között tehát, amely pótlék folyósítására ad alapot, elvileg közalkalmazott nem foglalkoztatható. A munka törvénykönyvének rendelkezése szerint az egészséget veszélyeztető és biztonságos mu nkakörülmények követelményeinek teljesítése helyett pénzbeli vagy egyéb megváltás tilos. A rendezés lehetséges és jogszabálynak megfelelő útját tehát csak a hatályos rendelkezések módosításában látjuk. Ennek érdekében a rendezés lehetséges módjairól a jogs zabályalkotás előkészítéseként előterjesztés készült. Az előterjesztés anyagát már koncepcionális szinten széles körben megismertettük az érintett szervezetekkel, elsősorban a Munkaügyi és a Pénzügyminisztériummal, valamint az EDDSZszel. Az országgyűlési biztos általános helyettese által igényelt kodifikálásra a tárcaközi és a társadalmi egyeztetések lezárása után kerülhet sor. Az adatvédelmi biztos beszámolója szintén érinti néhány kérdésben az egészségügyet. Az adatok kezelésével kapcsolatos bizonytalans ág okát az egészségügyi és a társadalombiztosítási reformhoz kapcsolódó, nagy horderejű jogszabályváltozásokban látja. Az utóbbi két évben az egészségügy reformja jelentősen felgyorsult, az átalakulás egyes fázisaihoz az adatok kezelésére vonatkozó, új és új szabályok tartoznak. Ezek követése valóban fokozott terhet ró az adatkezelőkre, azonban a szabályok megismertetéséről minden esetben széles körben gondoskodunk mind a szaksajtó, mind a média útján. Az újonnan felmerült gondok közül az AIDSbetegségben s zenvedők, illetve a fertőzöttek nyilvántartására vonatkozó, az Európai Közösséggel összhangban álló jogi szabályozásra szintén a most készülő egészségügyi törvénytervezet tesz javaslatot. A nemrégiben bevezetett orvosi vényekkel kapcsolatban ismereteink sz erint technikai okokból érkeztek észrevételek, amelyek korrekciójáról az egészségbiztosítási pénztár gondoskodott. A vényen feltüntetett adat védelméről ismereteink szerint a jelenlegi és a fejlesztés alatt álló rendszerek megfelelően gondoskodnak. A priva tizálandó, illetve megszületendő kórházak ügyek az esetek egy részében politikai kérdéssé vált. Bár általában elfogadott, hogy az egészségügy jelenlegi szerkezete nem illeszkedik a valós lakossági szükségletekhez, és hogy a privatizáció által eredményezett tőkebevonás előnyt jelenthet az egészségügy nehéz finanszírozási helyzetében, azonban a konkrét helyi megoldások vélt vagy valós érdekek sorát érinthetik. Adatvédelmi szempontból fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az egészségügyi adatok kezelésére vonat kozó jogszabályok tulajdon- és működtetési formától függetlenül vonatkoznak minden szolgáltatóra. Ugyancsak közérdek és állampolgári érdek az egészségi állapot felmérése a lakosság szélesebb, vagy szűkebb körében, a valós szükségletekhez jobban igazodó egé szségpolitika kialakítása
