Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - BERREGI ISTVÁN (FKGP):
281 dönt el. Mégis az a szűrő, am it a vizsgálat jelenthet, szükséges, mert az építés megkezdése és befejezése után kiderülő jogosulatlanság a jogsérelem megszüntetését hosszú és nehéz bírósági útra terelheti. Így attól lehet tartani, hogy a jogosulatlanul építtetők száma megnövekszik. Sok an úgy ítélik meg, fontos biztosítani a törvényjavaslat 61. §ához kötve a bontási vagy átalakítási határozatok hatékonyabb érvényesítési módját. Nagyon fontos kérdés - és a kamaráknak ebben szerepe lehet - a tervező, a kivitelező, műszaki vezető felelőssé gének törvényi deklarálása mellett az adminisztratív intézkedést is biztosítani, akár a jogosultság megvonásával is. Tisztelt Ház! Mondandómat összefoglalva hangsúlyozom: megítélésünk szerint a T/2599. számon benyújtott, az épített környezet alakításáról é s védelméről szóló törvényjavaslat olyan szabályozást vázol fel, amely alkalmas az elvárásoknak való megfelelésre. Átveszi az Európai Unió direktíváiban megfogalmazott lényeges követelményeket, számol a kamarák jövőbeni hatékony működésével. Leírja a legfo ntosabb közérdekű tennivalókat, tartalmazza az általános szakmagyakorlási előírásokat. Benne foglaltatik a hatósági rendszer működőképes eljárási és intézményrendszerére vonatkozó elképzelés. Elfogadását munkacsoportunk azért ajánlja, mert hosszú távon tár sadalmi érdekeinket fogja szolgálni, természetesen akkor, ha vele szinkronban azok a rendeletek, jogszabályok is megszületnek, amelyeket egyébként a törvényjavaslat felsorol. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szé pen. Megadom a szót Berregi István képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt. BERREGI ISTVÁN (FKGP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Több felszólalás kiemelte, hogy ennek a törvénynek a vitára bocsátása nagyon idő szerű. Ezzel én is egyetértek, azonban megjegyzem, hogy feltétlenül szükséges lett volna a törvénytervezet szakmai, társadalmi vitája. (19.50) Úgy gondolom, hogy az a parlamenti szakmai vitanap, melyet az ősszel rendeztek, nem volt ugyan szükségtelen, de n em is volt kellőképpen széles körű. Köztudott, hogy parlamentünk nem túl régen hozta meg a kamarai törvényt, amelynek alapján tavaly ősszel kezdődött meg az építészkamara és a mérnöki kamara szervezése, és mindkét témakörben érintett kamara csak idén januá rban alakult meg. Azt hiszem, hogy egy több mint három évtizede alakítgatott törvény újraformálása megért volna még egykét hónap késést azért, hogy az eddig meg nem hallgatott szakmai társadalom véleményezhesse azt, hiszen az elmúlt évtizedekben nem is lé tezhetett szakmai szerveződés, tehát azt újra kell alakítani. E törvényjavaslattal párhuzamosan folyik a műemléki törvény vitája. A jelenleg hatályos építési törvény is tartalmaz műemlékvédelmi rendelkezéseket. Ezzel kapcsolatosan az a kérdés merült fel, h ogy indokolte a két, szorosan összefüggő területet különkülön törvényben szabályozni. Elfogadhatónak ítélem azt a szakmai véleményt, mely szerint a különválasztás nem volt feltétlenül szükséges, hiszen úgy a szabályozást, mint a jogalkalmazást megkönnyít ette volna az együttes szabályozás. A műemléki épületek is az épített környezet részei, azok is szerepelnek a rendezési tervekben, azoknak is meg kell felelniük valamilyen jelenlegi hasznosításnak, tehát célszerűbb lett volna egy átfogó építésügyön belül m egállapítani azokat az egyéb elvárásokat, amelyek az általános elvárásokon túl még szükségesek. Az 1964. évi III. törvény komplex módon szabályozta az építésügy kérdéseit. Ez a szabályozási módszer megkönnyítette a jogkeresők helyzetét, mert egy jogszabály ban kaphattak eligazítást különböző kérdésekben. A jelenlegi törvényjavaslat csak az építési keretet szabályozza, azonban nem módosítja az ahhoz szorosan kapcsolódó különböző jogszabályokat, úgy mint az országos
