Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 30 (265. szám) - Bejelentés képviselői mandátumról történő lemondásról: Pál László (MSZP) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési hatá... - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. KALTENBACH JENŐ, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója:
2794 szólt, részletesen szót ejthettünk, valószínűleg részletesebben, mint ahogy ez itt, a plenáris ülésen előadódhatik. Ennek alapján fogalmazta meg bizottságunk azt a határozati javaslatot, amely itt a b) pontban szerepel, és ajánlja az Országgyűlés jóindulatába, figyelmébe a beszámoló elfogadását, hiszen az Országgyűlés formálisan ezzel szentesíti azt a másfél esztendős tevékenységet, amelyet az országgyűlési biztosok, illetve az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese elvégzett és amely a jelentésben megfogalmazódik. Külön szeretnék emlékeztetni arra, hogy ez a jelentés végül is első alkalom, amikor az országgyűlési biz tos, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa - ezt nem győzöm hangsúlyozni, hiszen ketten még hátra lesznek - beszámol az Országgyűlés előtt, amikor valamilyen módon megméretik az, hogy ez az intézmény, amelyet mind közönségesen ombudsmannak nevezünk, milyen módon integrálódott, vagy integrálódotte egyáltalán - de hát állításként ezt meg lehet fogalmazni - a magyar közjogi rendszerbe. Mindezek alapján még egyszer és nyomatékosan ajánlom az Országgyűlés figyelmébe a beszámolót, illetve javasolom a beszá moló és az országgyűlési határozati javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót dr. Kaltenbach Jenő úrnak, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosá nak, a 18/c. napirendi pont előadójának. DR. KALTENBACH JENŐ , a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Abból a feltételezésből indulok ki, hogy a tisztelt Orsz ággyűlésnek volt ideje, ereje megismerkedni a terjedelmes beszámolókkal, ezért tulajdonképpen semmit nem fogok - szándékom szerint legalábbis - megismételni abból, ami a beszámolóval olvasható volt. Mégis engedjék meg, hogy egykét gondolatot, amelyet font osnak érzek kiemeljek azokból, amelyeket a beszámoló tartalmaz. Szeretném azt is előre bejelenteni, hogy minden bizonnyal nem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló időt, és miután az országgyűlési biztos esetében a szavahihetőség rendkívül fontos, igyek szem tartani magam ehhez a kijelentéshez. Egyre inkább világossá válik, hogy két fő terület az, amely elsősorban egy nemzeti és etnikai kisebbségi biztosnak problémát okoz, és ez a beszámolóból is kiderült, a beszámolóhoz mellékelt statisztikai adatok ezt jól mutatják. Az egyiket úgy nevezném, hogy olyan ügyek, a jogi szabályozásnak egy olyan területe, amely nem célzottan és nem kizárólag a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozik, de rájuk is vonatkozik, és talán másoknál fokozottabb mértékben vonatkozi k rájuk. Ez pedig az a jól ismert jelenség, amely Európában, de sajnos, azt hiszem, az egész világon - talán nem túlzás azt mondani - egyre inkább a figyelem középpontjába kerül, és súlyos gondokat okoz. Ez alól a mi társadalmunk sem jelent kivételt. Ez pe dig a diszkrimináció - vagy a magyar terminológiát alkalmazva: egy olyan megkülönböztetés, amely tilos, amely a jogszabályokkal nem összeegyeztethető. Az ügyeim több mint a fele erre a területre esik. (9.30) Hál' istennek, a Magyar Köztársaság alkotmánya m egfelelő rendelkezéseket tartalmaz a megkülönböztetés tilalmára vonatkozóan. Nemcsak az általánosan alkalmazott szabály található meg a magyar alkotmányban, hanem egy olyan szabály is, amelyik ezen túlmegy, és nem mindenhol található meg, az tudniillik, am elyik nemcsak a megkülönböztetést tiltja, hanem az ország, az állam feladatává teszi a hátrányos helyzet felszámolásában való közreműködést. A diszkrimináció, a hátrányos megkülönböztetés kétféleképpen történhet meg: vagy már a jogszabály tartalmaz ilyen m egkülönböztetést, tehát vannak diszkriminatív rendelkezései, vagy pedig annak alkalmazása történik diszkriminatív módon.
