Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - PÁLFY ISTVÁN (MSZP):
280 rendkívül fontos az a tény, hogy nem felülvizsgáljuk, módosítjuk a több mint 30 éves építési törvényt, hanem szemlé letében és - bízom benne - gyakorlatában is újat alkot a tisztelt Ház. A törvényjavaslatban felismerhető az a szemléleti áttörés - és ez megfogalmazódott a miniszteri expozéban is , miszerint az emberi környezet egységes egész, és az építés ügye a környez ettől nem választható el. A gondolat a jövőbe is mutat, de fontos, hogy jelent formáló gyakorlattá válhat, és így feltétlenül támogatandó. A természeti és az épített környezet elemeinek egymásra és az emberre, az emberi életre való hatása tagadhatatlan, hi szen naponta szembesülünk vele. Ezért minden olyan tevékenység, így az építés is, amely változást okoz a környezetben, nagy felelősség. Nem kisebb e tevékenység szabályozásának felelőssége sem. Ezt a felelősséget a törvényalkotó vállalja fel, és úgy gondol om, hogy e törvényjavaslat elfogadásával nem járunk el gondatlanul, felelőtlenül. A jelenlegi gyakorlat ugyanis már kárt okoz. Az építési fegyelem laza, az ellenőrzés alig vagy nem is működik, és jelen van a szankcionálás hatástalanságának ténye is. Tiszte lt Ház! A tárgyalt törvényjavaslat az építés folyamatát dicséretes módon összefüggő egészként kezeli. Olyan új követelményrendszert fogalmaz meg, amely kiállja az összehasonlítást az uniós országok gyakorlatával. Ez rendkívül fontos dolog. Természetesen a törvénykezés, a törvényalkotás nem lesz elég. Az új törvény nem hoz majd azonnal gyökeres változást. Ahhoz a közigazgatási szemlélet változása is kell, amely magával hozhatja az állampolgári magatartás pozitív változását is. Tisztelt Képviselőtársaim! A to vábbiakban néhány, a napi gyakorlatból táplálkozó, a törvényjavaslathoz kapcsolódó kérdésre, véleményre hívom fel szíves figyelmüket, ajánlva azok megfontolását a módosító javaslatok tárgyalásához is. Természetesnek tartom, hogy abban a körben, ahol tájéko zódtam - az önkormányzati szakemberekről van szó , azok a törvényi mozzanatok váltják ki a legélénkebb érdeklődést és véleménynyilvánítási igényt, amelyek a konkrét napi ügyintézésre, a gyakorlatra lesznek pozitív vagy negatív hatással. Természetesen a ré szletekbe menő felsorolás nem lehet az általános vita tárgya, de néhány dologra utalnom kell. Az egyik ilyen kérdés a törvényjavaslat fogalomalkotása, ami összességében jó és helyeselhető. Helyenként azonban a definíciók nem eléggé elhatároltak, alkalmasin t hiányosak. Például a közterület fogalomkörből kimarad a terek vagy az útnak, a térnek nem minősülő más közterületek - magánút, övezet, telekcsoport - meghatározása. Továbbá gondosabban kellene kezelni az építésfelügyelet és az építésrendészet feladatköre it is. E vonatkozásban ugyanis az építés alatt álló és a kész épület is - mint egész - minőségellenőrzése nagy fontossággal bír, hiszen jó anyagokból is lehet rosszat építeni. Megemlítem, hogy a törvényjavaslat az építésfelügyeletet a javaslatban megfogalm azott szabályok szerint teszi például a fővárosi önkormányzat feladatává, de a szabályok nem kerültek beépítésre. Az építésrendészetnek a gyakorlati szakemberek véleménye szerint magában kell foglalnia a folyamatban lévő építkezések ellenőrzését, az engedé ly nélküli építkezések leállítását és a szankcionálást is. Több uniós országban működik az úgynevezett Baupolizei, amely már a kitűzést is ellenőrzi, és csak ezután kezdődhet el az építkezés. Jelenleg a szabálytalanul építkezőnek van módja jó partnerre lel ni a tervezőben, és a hitelező pénzintézetek sem mindig járnak el kellő szigorral az engedélyek meglétének vizsgálatában. Igaz persze az is, hogy egy rossz indulatú szomszéd az illetékfizetést felvállalva hosszú évekig akadályozhatja az egyébként szabályok nak megfelelő építtetőt szándéka megvalósításában. Gyorsabb államigazgatási eljárásra van tehát szükség, így az engedélyezéshez rendelkezésre álló idő növelése nem biztos, hogy jó megoldás. Önkormányzati szakemberek aggályosnak tartják a törvényjavaslatban burkoltan megjelenő és az indoklásban kifejtésre kerülő elképzelést, miszerint az építési jogosultság nem vizsgálandó az építési engedély kiadása során. Igaz, az építési engedély műszaki jogosítvány és polgári jogi igényt nem
