Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - UNGÁR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ):
2778 11. §ában összesen tíz bajuszban tartalmaz tiltást. Hadd kérdezzem meg, ez azt jelenti, hogy magával az előterjesztéssel sem ért egyet. A másik ellentmondás, amire szeretném felhívni a figyelmet: érvelésének az a lapja arra lett építve, hogy a reklám nem hat, abszolút nem befolyásolja a fogyasztási szokásokat, senki nem azért kezd el cigarettázni s a többi. Az én kompromisszumkereső módosító indítványomat pedig pontosan ennek az inverzével próbálja meg visszapöcköl ni, amikor azt mondja, hogy nem érdemes nekem olyan javaslatot tenni, hogy a sportrendezvényeken lehessen jelen a reklám, mert ott hat csak igazán. El kellene dönteni, hogy hat vagy nem hat. Hadd tegyek az utolsó húsz másodpercben egy vérszegény kísérletet arra, hogy ezeket az ellentmondásokat feloldjam, mert azt gondolom, mondva csinált ellentmondások abból táplálkoznak, mintha itt egy tényezőnek valamilyen nagyon fontos direkt összefüggése lenne a fogyasztói magatartásra. Teljesen világos, hogy a dohányzá s és sok minden más emberi magatartás egy komplex szociokulturális környezetben keletkező magatartás (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , aminek a reklám egy, azaz egy eleme, nem is biztos, hogy a legfontosabb eleme, de ez a törvény, amiről most beszélünk, erről szól, és ehhez kellene értelmes javaslatokat letenni. Bocsánat, két percen túl azt az egy mondatot hadd tegyem hozzá, elnök úr, hogy egyébként a 154. ajánlási pontban tett javaslat nagyon tetszik, egyetértek vele, támogatom. E LNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Ungár Klára képviselő asszonynak, SZDSZ. UNGÁR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Annak érdekében, hogy egy jó törvény szülessen, mégiscsak érdemes ezt a vitát lefolytatn i. Mi a reklám haszna? A reklám szereplői, akik a piacon vannak, egy adott termék piacának a felosztásáért küzdenek. (20.50) Nem az az egyetlen hatása a nagyon jó reklámnak természetesen, hogy egy létező piacot feloszt, hanem általában még növeli is a fogy asztást. Így például a politikai reklám azt szeretné, hogy minél több választó szavazzon rá, és a nem szavazók is menjenek el és szavazzanak rá. De a dohányreklámok esetében nem sikerült a piacot nagyobbra növelni. Ezért a reklámnak, amikor a dohánygyárak csinálják, az az értelme, hogy ne az egyik, hanem a másik cigarettát vegye, aki dohányzik. Amin vitatkozunk az, hogy aki dohányzik, azt magasabb fogyasztásra ösztönzie a reklám, vagy csak arra, hogy többféle cigarettát szívjon vagy mást is kipróbáljon, és aki nem dohányzik, azt segítie a rászokásban. Bretter képviselő úr meg én azt állítjuk, hogy önmagában a reklám nem szoktatja a fiatal embereket rá a dohányzásra. Annak a reklámnak, ahol boldog tizenévesek a cigaretta társaságában jól érzik magukat, nagy obb esélye van, vagy mondjuk egy nagyon híres és nagyon szimpatikus mozihős, ne adj' isten, mondjuk egy szimpatikus politikus folyamatosan a képernyőn cigarettával a kezében jelenik meg, tehát ahol életmódot közvetít, ott van esély, hogy a fiatal megkívánj a a cigarettát; míg önmagában az a reklám, ami a piac felosztásáért küzd, annak abban a dologban, hogy a fiatalt rászoktassa vagy késztesse, nincs esélye erre. Tehát nem arról van szó, hogy önmagában a reklámot kell korlátozni, hanem a reklámoknak azt a fa jtáját kell korlátozni, amelyben a fiatal emberek számára egy szimpatikus életformát mutat a dohányzó ember. Köszönöm. ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra megadom a szót Bretter Zoltán képviselő úrnak, SZDSZ. BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ) : T isztelt Elnök Úr! Csupán szeretnék Béki Gabriella kérdésére válaszolni; ha félreérthetően fogalmaztam volna, akkor most talán helyre tehetem az ügyet. Amikor azt mondtam, hogy semmiféle
