Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
2639 magyar dolgozók sokkal jobban jártak az elmúlt hétnyolc évben, mint azok az országok - nem egy van a kör nyékünkön , ahol valami olyasmit valósítottak meg a gazdaságpolitikában, amit a Kisgazdapárt javasol. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Kérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. Me gadom a szót T. Asztalos Ildikó államtitkár asszonynak. T. ASZTALOS ILDIKÓ ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő úr. Én is szeretném egy Széchenyi idézettel kezdeni . Nem tudom pontosan idézni, de körülbelül arról szól, hogy a sose higgyünk a gyorsan könnyű eredményeket ígérőknek, mert csak a törpe retek és a szapora saláta nő gyorsan, de a tölgy, a cser, amely magasan nő, bizony sok időt kell hogy megérjen, míg árnya t adó lombjai kifejlődnek. (8.50) Erre szeretném a képviselő úr figyelmét fölhívni: hogy '89ben volt egy olyan válság, amikor a volt KGSTpiacokat elvesztette a magyar ipar, és '89től számítottan kellett a szerkezetváltást, a struktúraváltást és a piacke resést megvalósítania a magyar iparnak. A magyar kormányok mindegyike sokat tett azért, hogy a magyar ipar megmaradjon, fejlődjék. Azt hiszem, különböző eszközei voltak erre, hiszen a múlt kormány például elkezdte a legjelentősebb 12 nagyvállalat reorganiz ációját, s erről azt tudom mondani, hogy a Borsodchem ma már a tőzsdén is nagyon jól szerepel. De úgy hiszem, hogy ha tényeket mondunk, és az ipari export növekedését figyeljük, az évről évre kimagasló; vagy például ha a tavalyi évben a beruházások arányát nézzük, az egészhez képest az iparban 30 százalékkal volt nagyobb a beruházás, és a tavalyi évi beruházás összvolumenének 36 százalékát az iparban valósították meg, és ez döntően a feldolgozóiparban valósult meg. De azt is tudjuk mondani, hogy az exportpi acok fejlett országok piacára kerülnek: 60 százaléka az exportunknak az EUországokba irányul, és ennek az ipari termelésnek 32 százaléka jelenti ezt az exportot. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ma Magyarországon nincs ipar. A kisvállalkozókkal kapcsolat ban: azt hiszem, hogy ma 40 féle helyről tudnak a vállalkozók különböző hitelekhez jutni - kedvezményes kamatozású hitelekhez - a költségvetésből. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Varga Mihály úrnak, Fidesz. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban valamennyien egyetérthetünk, hogy a magyar gazdaság helyzetének javítása közös érdekünk, é s ha ebben a szeletben a hazai ipar, a hazai kis- és középvállalkozások támogatása fontos, akkor ez egy olyan közös cél, amely a parlamenti pártok között, azt hiszem, egy közös nevező lehet. Nem is azzal van gond, amit itt az előttem szóló Bauer Tamás képv iselő kifogásolt, hogy egyfajta külföldiellenesség lenne azok között, akik bírálják a hazai ipar támogatásának a hiányát. Nem erről van szó. Hiszen valamennyien tudjuk, hogy a külföldi tőke egy tőkeszegény, tőkehiányos országban bizony fontos, hogy ideérke zzék. Kétségkívül való, hogy a magyar stabilitás egyik alappontját az adja, hogy a külföldi tőke a szomszéd országokhoz képest is nagyobb arányban érkezett hazánkba. Az alapvető gond inkább azzal van, hogy ehhez a külföldi tőkéhez hogyan tudnak kapcsolódni a hazai kis- és középvállalkozások, hogyan tudnak beszállítókká válni, hogyan tudnak a multinacionális cégekhez valamilyen módon felfűződni.
