Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 29 (264. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2640 Azt hiszem, hogy kisgazda képviselőtársamnak az alapvető hozzászólását ez adta: az, hogy ezek a kisvállalkozások b izony a kormány által is magára hagyottan küzdenek ezekkel a külföldi vállalkozásokkal. (Gyér taps az FKGP padsoraiban. Közbeszólás ugyanonnan.) Többször hiányoltuk és többször kifogásoltuk, hogy a külföldi tőkénél történő zöldmezős beruházásoknál, vagy a privatizációnál a magyar kormány nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy ezek a multik ne idegen testként illeszkedjenek a magyar gazdaságba, hanem valamilyen módon szervesen illeszkedjenek. Hiszen köztudott valamennyiünk előtt, hogy például a Suzuki es etében hány évre volt szükség ahhoz, hogy az ominózus 50 százalékos beszállítói arányt ennél a gyárnál, ennél a vállalkozásnál elérjék. Tehát mi ezt kifogásoljuk; és azt hiszem, hogy téves az a megközelítés, hogy 40 féle útonmódon lehet egy kisvállalkozás nak hitelhez jutni. Egy kisvállalkozásnak, sajnos, ma nyomozóhivatalt kell működtetni azért, hogy ezeket a hitelforrásokat el tudja érni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Burány Sá ndor úrnak, Magyar Szocialista Párt. BURÁNY SÁNDOR (MSZP) : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Nagy figyelemmel hallgattam Homoki János képviselőtársam hozzászólását. Őszintén szólva, ebből egy dolgot szűrtem le magamnak: a Kisgazdapárt nincs tisztában azzal, hogy ahhoz a gazdasági növekedéshez, amelyet egyébként a parlamenti pártok kívánatosnak tartanának, nincsenek meg olyan mértékben a belső források, hogy ezt lehetővé tegyék. Ha nincsenek meg a belső források, akkor bizony szükségünk van külföldi hitelre, szükségünk van külföldi tőkebehozatalra - és épp ez az, amit a Kisgazdapárt ebben a napirend előtti hozzászólásában kifogásolt. Ennél már csak az a nagyobbik baj, hogy az az alternatív program, amelyre oly büs zke Homoki János, ugyanebben a szemléletben íródott. Ha ez a program megvalósulna az országban, akkor, azt hiszem, lemondhatnánk a külföldi tőkebehozatal jelentős részéről. Ennél fontosabb, hogy a kis- és középvállalkozások helyzetéről beszéljünk. Ha megné zzük a kisvállalkozások számait, azt tapasztaljuk, hogy Magyarországon csak 1994től, a mostani csökkenést figyelembe véve is, 200 ezerrel nőtt ezeknek a vállalkozásoknak a száma. Csak az a baj, hogy ezek belső szerkezete nem felel meg a piaci követelménye knek; úgy, ahogy mondta kedves képviselőtársam: sok közöttük a kényszervállalkozó, és ezek a kényszervállalkozók nem tudnak hatékony módon hozzájárulni a gazdasági növekedéshez. Mi is fontosnak tartjuk azt, hogy az a 40 különböző csatorna, amely jelen pill anatban rendelkezésre áll a vállalkozások segítésére, a jelenleginél hatékonyabb módon legyen felhasználva. Mi is azt javasoltuk a kormánynak - és örömünkre szolgál, hogy ilyen értelmű program született április 24én , hogy ezt egy olyan információs rends zerré kapcsoljuk össze, hogy a vállalkozások számára ezek az információk, a kedvezmények hozzáférhetőek legyenek, és ennek a piacát pedig ne pénzügyi tanácsadók fölözzék le, hanem a kis- és középvállalkozások. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a bal old alon.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Én is köszönöm. Megadom a szót Pusztai Erzsébet frakcióvezetőhelyettes asszonynak, Magyar Demokrata Néppárt. DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP) : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A hazai kis- és köz épvállalkozók helyzete, a kis- és középvállalkozások sorsa valóban rendkívül súlyos probléma; ám nem elég elsorolni a nehézségeket és a problémákat, hanem a valódi megoldást kellene megkeresnünk.
