Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 28 (263. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, igazságügy-minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ):
2618 hozható úgy, hogy a Házszabály ne legyen ellentétes még egy napig sem a hatályos alkotmány rendelkezésé vel. Ezeket szerettem volna a Házszabály módosítására irányuló javaslat kapcsán kiemelni, és tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, kérve azt, hogy vitassák meg az előterjesztést, és köszönve azt, hogy az Országgyűlés megszavazta ezen házszabálymó dosítás sürgősséggel való tárgyalását. Kérem, hogy módosító indítványaikkal javítsák vagy korrigálják - ahol szükséges - az előterjesztést, majd pedig fogadják el a Házszabály módosítására vonatkozó előterjesztésemet. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (d r. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a kormány jelen lévő képviselőjét, kíváne felszólalni. (Dr. Avarkeszi Dezső jelzi, hogy szólni kíván.) Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak. DR. AVARKESZI DEZSŐ , igazságügyminisztériumi államtitk ár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon rövid leszek: a kormány támogatja Bihari képviselő úr önálló indítványát. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most először az írásban előre jelentkez ett képviselőtársamnak adom meg a szót, Szigethy István képviselő úr következik, Szabad Demokraták Szövetsége. DR. SZIGETHY ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt Bihari Mihálynak köszönetet szeretnék mondani azért a rendkí vül színvonalas egyéni munkájáért és előterjesztői tevékenységéért, amellyel lehetővé tette, hogy az Országgyűlés ilyen gyorsan tárgyalhassa ezt a fontos kérdést. Önmagában a képviselői összeférhetetlenségnek az anyagi jogi szabályozása a közelmúlt egyik n agyon fontos közjogi eseménye volt. Ez azonban természetesen akkor tud működni, ha az Országgyűlés ezen jogintézmény működési szabályait is minél előbb rendezi. Nem vitásan a jelenleg hatályos Házszabály is tartalmaz rendelkezéseket, hogy összeférhetetlens égi eljárás esetén mit kell tennünk. Tehát olyan haj, de nagy baj nem történt volna, ha az anyagi jogi törvény hatálybalépésével egyidejűleg nem készül el maga a házszabálymódosítás, el tudnánk járni valahogyan. Azonban - ahogy Bihari Mihály is erről már beszélt - sokkal lényegesebb kérdésről van szó, mint hogy néhány meglehetősen általános eljárási szabállyal ezt részleteiben rendezni lehetne. Évtizedek óta Magyarországon összeférhetetlenségi eljárás nem volt, és ez érthető, hiszen az eddigi összeférhetet lenségi szabályok annyira nyilvánvalóak voltak, hogy aligha vetődött föl, hogy ilyen eljárást bárki kezdeményezzen. Lényegesen változott a helyzet azonban a gazdasági összeférhetetlenség bevezetésével, és ennek keretében - ahogy Bihari Mihály is az előbb b eszélt erről - több olyan összeférhetetlenségi eljárásra is esetleg sor kerülhet, ahol az Országgyűlés különleges helyzetbe kerül, amihez szükséges éppen ezért az alapos bizottsági előkészítés. Ez a tevékenység akár képviselői mandátumokat szüntethet meg, tehát beleszólhat Magyarország közjogi berendezkedésébe. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy egy ilyen súlyú közjogi jellegű döntésnek mindenképpen legyenek meg az eljárásjogi garanciái is. Ezekben az esetekben az Országgyűlés gyakran mintegy bírósági felad atot is ellát, hiszen tényállást állapít meg, jogot alkalmaz, és ennek végeredményeként jogkövetkezményt von le, majdnem ítéletet hoz - természetesen formailag nem azt. Ezekben az eljárásokban nagyon nehéz előre kiszámítanunk a lehetséges variációkat, hisz en ilyenre a gyakorlatban mostanában nem volt példa. Mégis a hasonló jellegű eljárások - gondolok a különböző bírósági eljárásjogokra, de akár a különböző fegyelmi jogokra is - hasonló
