Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 28 (263. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
2617 A ténymegállapítások kapcsán könnyen lefolytathatók az eljárások, illetve az országgyűlési képviselőnek kötelessége ismerni az összeférhetetlen pozíciók körét és sorát. Ezek a pozíciók általában több hetes, tö bb hónapos előkészítés után nyerhetők el, tehát nem egyik napról a másikra nyerhetők el ezek a pozíciók. Ezért elvárható minden országgyűlési képviselőtől, hogy előre gondolkozva szüntesse meg az összeférhetetlenséget; vagy hárítsa el, vagy kerülje el az ö sszeférhetetlenséget akár oly módon, hogy az összeférhetetlen gazdasági vezető pozíciót vagy más pozíciót - politikai, hivatali, szervezeti pozíciót - nem fogadja el; vagy pedig akár oly módon, hogy képviselői mandátumáról mond le. Fontos új intézménye les z a Házszabály kapcsán az összeférhetetlenségi eljárásnak az a háromtagú vizsgálóbizottság, amely a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tagjaiból alakul, és az lesz a feladata, hogy először megvizsgálja a bizonyítékokat, meghallgassa a képviselőt, é s egy ajánlástervezetet készítsen a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság számára vagy az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozóan, vagy pedig annak hiányára vonatkozó megállapítást tartalmazó ajánlást készítsen el. Fontos garanciá lis szabály a háromtagú vizsgálóbizottság kapcsán az, hogy a háromtagú vizsgálóbizottság elnöke a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság valamelyik alelnöke kell hogy legyen, s a képviselő a három tag közül egy képviselővel szemben elfogultsági kifogás t tehet. Képviselőtársaim tudják jól, hogy itt paritásos bizottságról van szó, tehát egyenlő számban tagjai ennek a bizottságnak az ellenzéki és a kormánypárti képviselők. Tehát nem kell attól tartani, hogy a képviselővel szemben, ha kormánypárti, akkor tú lnyomó többségében ellenzéki párti vizsgálóbizottság fog vizsgálódni; vagy vice versa: ellenzéki képviselő esetében pedig kormányzópárti többségű vizsgálóbizottság fog vizsgálatokat folytatni. Egyébként az összeférhetetlenségi ügyek a mentelmi bizottság el őtt nyilvánossá válnak, illetve amennyiben az összeférhetetlenség megállapítására sor kerül, akkor a parlament nyilvánossága elé kerülnek az összeférhetetlenségi ügyek. Egyébként garanciális okok miatt mind a háromtagú vizsgálóbizottság eljárása, mind pedi g a mentelmi bizottság eljárása zárt tárgyaláson folyik, csak a képviselő vehet részt, illetve azok a személyek, akiket a mentelmi bizottság vagy a vizsgálóbizottság meghív. Az összeférhetetlenségi szabályoknak új intézménye a képviselők vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó bevallási kötelezettség. Eddig ilyen kötelezettség nem volt, ezentúl már lesz ilyen kötelezettség. Ennek kapcsán is összeférhetetlen helyzetek adódhatnak: például, ha olyan vagyoni, jövedelmi vagy érdekeltségi viszony ról, amelyről számot kellene hogy adjon, nem ad számot a képviselő. Ebben az esetben is összeférhetetlenségi eljárást lehet kezdeményezni, s a képviselőt rövid határidő szabásával fel lehet és fel kell szólítani arra, hogy korrigálja a vagyoni, a jövedelmi és az érdekeltségi nyilatkozatait, amelyek egyébként nyilvánosak. Tehát a választópolgárok ellenőrizhetik azt, hogy annak tartalma megfelele a valóságnak. Azt gondolom, nagyon fontos új eleme lesz az összeférhetetlenségi eljárásnak az, hogy az összeférhe tetlenségi ügyekben a parlament minősített többséggel hozza majd meg a határozatát, a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség ahhoz, hogy az összeférhetetlenséget a parlament kimondja. Ennek az az indoka, hogy egyrészről a mentelmi ügy ekben ez a szabály eddig is élt, és jelenleg is ez a hatályos. Az alkotmány rendelkezése alapján jelenleg egyszerű többséggel lehetne kimondani az összeférhetetlenséget. A ténymegállapítások esetében nem indokolt; tehát amikor arról kell csak dönteni, hogy valaki bíróe, miközben országgyűlési képviselő; vagy hivatásos katonae, vagy köztisztviselőe, miközben országgyűlési képviselő - ilyen ténymegállapítások esetében az egyszerű többség is elegendő lenne. Viszont a mérlegelésen alapuló összeférhetetlenség ek kapcsán, úgy gondolom, indokolt a minősített többség megkövetelése. Azonban azért, hogy az alkotmánnyal ne legyen ellentétes a Házszabálynak ez a rendelkezése - amelyet csak megismételne a Házszabály, eredeti helye a törvényben van ezen döntési jogosult ságnak , az alkotmányt is módosítani kell. A hatályos alkotmány módosítására vonatkozó módosító eljárás elkezdődött, és a kettő remélhetőleg szinkronba
