Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 28 (263. szám) - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. BIHARI MIHÁLY (MSZP), a napirendi pont előadója:
2616 is az előbb már említett törvénymódosítás kapcsán léptette életbe, illetve fogadta el a magyar parlament. A Házszabály módosításának elsődleges indoka az, hogy szét kell választani, feltétlenül indokolt szétválasztani a mentelmi ügy ekre vonatkozó eljárási szabályokat az összeférhetetlenségre vonatkozó eljárási szabályoktól. Ez a két szabálycsoport jelenleg a Házszabályban egy fejezet alatt és egyetlen paragrafussorozatban van szabályozva, holott teljesen nyilvánvaló, hogy a mentelmi ügyekben követendő eljárás - határidők, garanciális szabályok, az ajánlás elkészítésének módja - eltérő eljárási szabályokat igényel, mint az összeférhetetlenségekkel kapcsolatos eljárások, határidők betartása és ezek kapcsán az ajánlás elkészítése. Hangsú lyozni szeretném azt is azonban, hogy a jelenlegi Házszabályban foglalt eljárási szabályok, illetve a képviselők jogállásáról szóló törvényben foglalt eljárási szabályok alapján is korrekten le lehet folytatni egy esetleges összeférhetetlenségi eljárást. K orrekten, de nem egészen pontosan, illetve nem mindenféle indokolt vagy igényelt garanciális szabály mellett folytatható le ez az eljárás. Ezért részben szét kell választani a mentelmi ügyektől, részben új eljárási szabályokat kell az újonnan hatályba lépt etett összeférhetetlenségi jogintézmények mellé rendelni. Biztosítani kell azt, hogy az összeférhetetlenségi eljárásról a képviselő az eljárás megindulásakor azonnal tudomást szerezzen, megismerje azokat a tényeket, bizonyítékokat, adatokat - akárkitől érk ezett , amelyek az ő összeférhetetlenségére vonatkoznak, s a továbbiakban részt vehessen mind a háromtagú vizsgálóbizottság eljárásában, mind pedig a mentelmi bizottság eljárásában, elmondhassa indokait, elmondhassa információit; bizonyítékait mind a háro mtagú vizsgálóbizottság, mind pedig a mentelmi bizottság előtt bemutathassa. Rendezni kellett az eljárási szabályok között az eljárás megindulása körüli határidőket, illetve eljárási lépéseket. Háromféleképpen indulhat ma - a ma hatályos házszabályi rendel kezések, illetve törvényi rendelkezések szerint - összeférhetetlenségi eljárás. Egyrészről - és ezt, azt hiszem, nagyon fontos hangsúlyozni - bármely állampolgár tehet összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentést országgyűlési képviselők esetében. Ezt ez a törvény, mármint a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítása kapcsán, a módosított törvény terjesztette ki ilyen széles körben, biztosította az állampolgárok számára ezt a széles kezdeményezési jogot. Ugyanakkor már a korábbi rendelkezések is leh etővé tették azt, hogy bármely képviselő is indíthasson összeférhetetlenségi eljárást a képviselőtársa ellen. S végül lehetővé kellett tenni azt is, hogy a képviselő akár önmaga ellen is kezdeményezhessen összeférhetetlenségi eljárást, éppen azért, hogy es etleg az összeférhetetlenségi eljárás végén akár a mentelmi bizottság, akár pedig maga a parlament plénuma megállapíthassa azt, hogy nincs összeférhetetlen pozíciója a képviselőnek; tehát akár egy korábban ellene indított eljárás kapcsán, akár pedig szóbes zédek kapcsán tisztázhassa magát. Ennek a három eljáráskezdeményezésnek a határidői teljesen eltérőek. Egészen eltérő határidőket kellett hozzáépíteni az egyes eljárási szakaszokhoz, attól függően, hogy kik kezdeményezték, és ezekre vonatkozóan tartalmaz a Házszabály módosítására vonatkozó előterjesztés nagyon szigorú határidőket egyébként. A határidők szigorúságáról: tehát 5 napos határidők, 10 napos határidők, a teljes eljárás lefolytatására vonatkozóan 30 napos határidők vannak. Ezek azért ilyen szigorúa k, mert az összeférhetetlenségek 95 százaléka puszta ténymegállapítást igényel. (19.20) Nem igényelnek nyomozást, nem igényelnek perrendszerű eljárást. Hiszen többnyire arról van szó, azt kell megállapítani, hogy az országgyűlési képviselő betölte egy oly an akár gazdasági vezető tisztséget vagy országos napilapnál főszerkesztői pozíciót, vagy tette olyan kijelentést, vagy hivatkozotte oly módon országgyűlési minőségére, ami tilos az összeférhetetlenségi szabályok alapján vagy nem. Tehát az esetek túlnyom ó többsége egyszerű ténymegállapítást igényel.