Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. február 10 (243. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - CSÓTI GYÖRGY (MDF): - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
255 Nagyon remélem azt, hogy az új helyzetben Magyarország megtalálja a helyét egy új szövetségben, a NATOban és az Európai Unióban. Ehhez azonban a jelenlegivel szakító politikára, kormánypolitikára van szüks ég. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Kétperces reagálásra megadom a szót Csóti György frakcióvezetőhelyettes úrnak, Magyar Demokrata Fórum. CSÓTI GYÖRGY (MDF) : Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! A háborúkat lezáró békeszerződések mindig a győztesek diktátumai. Nem történt ez másképp 191820ban, és nem történt másképp 194547ben. Történelmi tanulság, hogy az első világháborút lezáró békeszerződéseket egy második világhábo rú követte. Ezt a tanulságot levonva Európa és a világ az elmúlt évtizedekben más utat, más utakat kísérelt meg járni - és jár is , és ez az út, amely most Európában euroatlanti integráció néven ismert, oldhatja fel, oldhatja meg azokat a problémákat, am elyeket az 1947es párizsi békeszerződés főleg a középeurópai térségnek, de nyugodtan mondhatom, egész Európának okozott. Éppen ezért az akkori győztesek mostani felelőssége - és ehhez társulnak újabb meghatározó hatalmai, meghatározó erői ennek a kontine nsnek , hogy az itt felgyülemlett problémákat, feszültségeket az euroatlanti integrációban oldják fel. Úgy hiszem, ma arra kell törekedni minden akkori aláíró mai utódjának, hogy a térség országai kivétel nélkül helyet kapjanak az euroatlanti integráció ban, és ezzel megoldják azokat a feszültségeket, amelyeket ez a békeszerződés okozott, illetőleg megerősített. Addig is, amíg ez az állapot, az integráció bekövetkezik, felelősséggel tartoznak az itt élő népek, népcsoportok, nemzeti kisebbségek jogainak bi ztosításáért. Erre a felelősségre hívja fel a Magyar Demokrata Fórum tisztelettel az európai országok közösségét. Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett dr. Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, Magyar Demokrata Fórum, "Az 1947. évi magyar békeszerződés" címmel. Megadom a szót Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettesnek. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony ! Tisztelt Országgyűlés! Ma ötven esztendeje, február 10én került sor Párizsban a Magyarországgal megkötött békeszerződés aláírására. Alig nyolcvan lapnyi ez a szerződés, mellékletekkel együtt, azonban hazánk sorsát a mai napig meghatározta. A diktátumot a szövetséges szocialista szovjet köztársaságok, az Egyesült Királyság és az USA kormányainak meghatalmazásával Vorosilov, a magyar kormány részéről pedig Gyöngyössy János, Vörös János és Balogh István látták el kézjegyükkel. Bár a győztesek már a békekonf erencia megnyitásakor azt kívánták demonstrálni, hogy a döntéshozatalban nem Trianon, nem a versaillesi diktátum folytatódik, Párizsban mégis bírósági tárgyalás zajlott, melynek vádlottja Magyarország volt. Ítélet volt ez, tipikus pax sovietica, teljes na gyhatalmi egyetértéssel. Szovjet béke volt ez, amelyben már minden eldőlt Párizs előtt, '45 januárjában, a Moszkvában aláírt fegyverszüneti egyezménnyel. Mert igaz ugyan, hogy az USA és Anglia a határmegállapításnál fontolóra vette az etnikai méltányosság elvének alkalmazását, s igaz az is, hogy Franciaország még kisebbségvédelmi rendelkezéseket is szorgalmazott, a győztesek érdekellentétei azonban akkorra már kiéleződtek annyira, hogy Sztálin szabad kezet kapott, és a szovjetbarát Grozakormányt megerősíte ndő, a trianoni határok visszaállítása mellett döntött. Azok pedig, akik 1921ben még úgymond nem sejtették, hogy ki szelet vet, vihart arat, nos, azok minden további nélkül megismételték döntésüket.
