Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Dr. Gáspár Miklós (KDNP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A távközlési koncessziók jelenlegi helyzetéről, hazánk gyarmati sorba süllyedéséről" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2502 Dr. Gáspár Miklós (KDNP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A távközlési koncessziók jelenlegi helyzetéről, hazánk gyarmati sorba süllyedéséről" címmel ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Gáspár Miklós úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, kérdést kíván feltenni a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak: "A távközlé si koncessziók jelenlegi helyzetéről, hazánk gyarmati sorba süllyedéséről" címmel. Miniszter úr távollétében a képviselő úr elfogadjae az államtitkár úr válaszát? (Dr. Gáspár Miklós: Igen.) Köszönöm. Képviselő úré a szó. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Az előző hírközlési kormányzat a távközlési infrastruktúrában fennálló elmaradottságunk felszámolása mellett kiemelt jelentőségűnek tartotta azt is, hogy az ágazat ne kerüljön kiszolgáltatott helyzetbe, s ezért a koncessziós szerződések me gkötésekor ragaszkodott a legalább 25 százalékos magyar tulajdonhányadhoz. Az eltelt három év alatt a távközlésben ugyan látványos fejlődés volt tapasztalható, azonban véleményem szerint a gazdasági háttér hazánkra nézve rendkívül kedvezőtlenül alakult. A koncessziós szerződések módosítása során a koncessziós társaságok a minisztérium hozzájárulásával jelentős tőkeemelést hajtottak végre, amelynek eredményeképpen a hazai tőkeállomány olyan drasztikusan romlott, hogy több társaságban a magyar tulajdoni része sedés jócskán 10 százalék alá esett. Ezzel a koncessziós körzetek telekommunikációs szolgáltatása gyakorlatilag teljes egészében külföldi tőke kezébe került. A magyar - döntően önkormányzati - befektetések pedig óriási mértékben leértékelődtek. Ezzel szemb en véleményem szerint a fejlesztések hátráltatása nélkül is lehetőség lett volna magyar tőke bevonására, és nem értjük, hogy ezzel miért nem élt a minisztérium. Összességében néhány milliárd forintos befektetéssel megőrizhetők, sőt erősíthetők lettek volna a pozícióink egy olyan ágazatban, amely világszerte egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válik. Ráadásul a hiányzó összegeket nem a költségvetésből, hanem a privát gazdaságból is át lehetett volna irányítani, s erre akár egy egyszerű pályázati rendszer i s alkalmas. Még rosszabb a helyzet akkor, amikor a külföldi koncesszorok nem a fejlesztés finanszírozásához, hanem egyszerűen a társaságon belüli tőkeátcsoportosításhoz kérnek engedélyt a minisztériumtól, mint például tudomásom szerint a Monor Telefontársa ság, ahol az amerikai koncesszor kérte, hogy 95 százalékos tulajdoni részesedést szerezhessen. Jól működő társaságokban ezt megengedhetetlennek tartjuk, mert ennek következményeként az eddig csak többségi tulajdonú külföldiek az anyagi gondokkal küszködő ö nkormányzatok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) helyzetének kihasználásával rövid időn belül kizárólagos tulajdonossá fognak válni. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Kovác s Kálmán államtitkár úrnak. KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a magyar távközlés helyzetét - összességében és részleteiben is - ö ntől teljesen eltérően ítélem meg. Elöljáróban szeretném emlékeztetni a képviselő urat arra, hogy az 1990es évek elején az új parlamentben a kereszténydemokrata Juhász Péter volt az a képviselő úr, aki a koncessziók egyik kezdeményezője volt, és aki a mag yar közcélú távbeszélőszolgáltatás koncessziós alapon történő fejlesztésének stratégiáját kidolgozta a kereszténydemokrata részvételű koalíciós kormányzaton
