Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - Dr. Gáspár Miklós (KDNP) - a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterhez - "A távközlési koncessziók jelenlegi helyzetéről, hazánk gyarmati sorba süllyedéséről" címmel - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): - ELNÖK (dr. Füzessy Tibor): - KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
2503 belül, illetve kidolgozásában részt vett. Az Országgyűlés '93ban léptette hatályba - a távközlési törvényben megerősítve - ezt az eljárást. De ez nem a koncesszióadás tényéből fakadt, hanem a koncessziós tender lebonyolítása során kialakult helyzet következtében valóban ez a kormány úgy vette át ezt az ágazatot, hogy szinte feloldhatatlan volt a közel húsz helyi koncessziós társaság és a Matáv közötti konfliktus. Annak idején a szerződésben - mint ezt bizonyára ön is tudja - nem került rögzítésre a helyi társaságok és a Matáv közötti tulajdoni rendezés. A több mint egy évig tartó vita után sikerült a t ulajdoni rendezés, és ennek során néhány tulajdonosi engedményen keresztül rendezni a tulajdonosi struktúrát. Ma elmondhatjuk, hogy a hazai távközlési piac magánosítása több ezer munkahelyet teremtett - mind a hálózatépítés, mind az üzemeltetés területén ; a koncessziós társaságok beruházásai több mint 2 milliárd dolláros működő tőke bevonását jelentették a magyar gazdaságba, amelyre a magyar gazdaság képtelen lett volna. (14.30) Jelentős volt emellett a privatizációs és koncessziós díjbevétel is. A szolgá ltatásra jellemző, hogy míg '89ben száz lakosra kilenc távbeszélő állomás jutott (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) , és ezzel Albánia színvonalán voltunk, idén a távbeszélő állomás sűrűsége eléri a 27et. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Viszontválaszra megadom a szót Gáspár Miklós úrnak. DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha figyelt volna, akkor rájött volna, hogy nem a koncesszióbaadás ellen szóltam a Kereszténydemokrata Né ppárt nevében, hanem a hazai tőke háttérbe szorítása ellen, az ellen, hogy kizárólag a külföldi tőke uralja ezeket a társaságokat. A teljes tisztánlátás érdekében szeretném kérni államtitkár urat, hogy szíveskedjen írásban tájékoztatni a koncessziók jelenl egi helyzetéről. A Kereszténydemokrata Néppárt látni kívánja, hogy az egyes társaságok ténylegesen mit tettek be az ország asztalára, mi ebből a mienk, és mi a külföldi tulajdon. Ezúton is el akarjuk érni, hogy bizonyos legyen az, hogy a jövőben a fejleszt ésekhez szükséges források bevonásánál ne csupán a külföldi tőke, hanem magyar szakmai és pénzügyi befektetők is eséllyel pályázhassanak. A félreértések elkerülése végett szeretném leszögezni, hogy nem a tisztességes szándékú külföldi működőtőke útjába kív ánunk akadályt emelni, de azt el akarjuk kerülni, hogy hazánk e vonatkozásban (Az elnök a csengőt megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) gyarmat legyen, ahonnan csak kifelé áramlanak a javak, és a koncessziós időszak végéné l pedig semmivel sem leszünk jobb helyzetben, mint amikor elindultunk. Köszönöm a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (dr. Füzessy Tibor) : Köszönöm szépen. Viszontválasz illeti meg az államtitkár urat. KOVÁCS KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi m inisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen az ön kérésének, mint bármely képviselő úr kérésének, nincs akadálya, mégis engedje meg, hogy itt a nyilvánosság előtt is válaszoljak és még egyszer megerősítsem: Magyarországon az elmúlt két é s fél évben nem lett volna - ugye, ezt ön is belátja - több mint 350 milliárd forintnyi működőtőke, amelyet a szektor igényelt a beruházásokhoz. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezeknek a Magyarországon működő cégeknek a fejlesztésük befejezését követően az ad ókedvezményük megszűnik, ezen cégek itt fognak adózni, nyereségük egy részét is remélhetőleg itt, az országban fogják visszaforgatni. Díjtételeik, éppen a minisztériumi rendeletnek, illetve irányelvnek megfelelően a termelői árindex alatt fognak alakulni, és én úgy gondolom, hogy a magyar távközlési infrastruktúra elmúlt ötéves fejlődésében a külföldi tőke és a
