Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2475 Soron következik a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény és az ahhoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törv ényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/4101. számon, a bizottságok ajánlásait T/4101/24. számokon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót Akar László államtitkár úrnak, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának, a napirendi p ont előadójának. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Tisztelt Ház! A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán bizonyára felmerült önök ben a kérdés: miért vált szükségessé az alig másfél éve elfogadott és egy éve hatályba lépett törvény módosítása? Mint önök előtt is ismeretes, az Európai Unióval vállalt jogharmonizációs kötelezettségen belül a teljes jogú tagsággal egyidejűleg megvalósul ó vámunió előkészítése elsődleges szerepet játszik. Ezért a vámtörvény lépésenkénti korrekciója folyamatos jogalkotási kötelezettséget jelent mindaddig, amíg teljesen át nem vesszük az Európai Unió '94től hatályos egységes vámkódexének rendelkezéseit. A kormány az 1995. évi C. törvény - röviden a vámtörvény - megalkotásakor már jelezte, hogy a törvényjavaslat benyújtásával és annak elfogadásával csak az első lépést tettük meg az integrációs megállapodásban vállalt jogharmonizáció folyamatában. A rendelk ezésre álló néhány év alatt - a nemzetgazdaság működési feltételeinek alakulásától függően - fokozatosan vesszük át az unió vámkódexének meglehetősen részletesen szabályozott teljes feltételrendszerét. E harmonizációs folyamaton belül mi adja a most benyúj tott vámtörvénymódosító törvényjavaslat aktualitását? Jól tudjuk, hogy Magyarország - az Európai Unió minősítése szerint - jelenleg a csatlakozás előtti előkészítő szakaszban van. Az előkészítő szakaszra a csatlakozásra való felkészülés érdekében mindkét oldalról - az Európai Unió oldaláról és a csatlakozni szándékozó országok oldaláról is - megfogalmazódtak igények a szükséges teendőket illetően. Így született meg 1994ben az esseni csúcstalálkozón megfogalmazott közös szándék alapján az úgynevezett páneu rópai kumuláció megvalósításának gondolata. A páneurópai kumuláció szorosabb gazdasági együttműködést jelent a résztvevő országok számára, mégpedig az egységes származási szabályok alkalmazása révén. A szabadkereskedelmi megállapodásokban biztosított kedve zményes piacrajutási, vám- és egyéb kedvezmények igénybevételéhez ugyanis - az új származási szabályrendszer alapján - azonos feltételek szerint minősítik származó terméknek a kumulációs térségbe exportált, az esetek többségében importhányadot is tartalmaz ó árukat. A páneurópai kumulációban részt vevő szabadkereskedelmi partnereinktől származó áruk így saját hányadként beszámíthatóvá válhatnak, növelve ezzel azon áruk mennyiségét, amelyek kedvezményesen bejuttathatók az Európai Unió, az európai szabadkeresk edelmi övezet vagy az Európai Unióhoz társult országok piacára. Az új származási szabályrendszer feltételei azonban - mivel azok az integrációs övezet együttműködését kívánják erősíteni - az érintett térségen kívülről származó importtermékekkel szemben szi gorodtak. Alapkövetelmény, hogy a térségen kívülről jövő importhányadra az importterheket valahol meg kell fizetni. Ez a hely praktikusan az az exportáló ország lehet, ahol a kedvezményes piacrajutáshoz szükséges származási igazolást kiállítják. Az európai együttműködés előzőekben vázolt új származási szabályrendszerét elfogadta minden csatlakozni kívánó ország, így Magyarország is. Az ez év januárjától életbe lépett rendszerhez a kormány döntése alapján július 1jétől csatlakozunk. A magyar vámtörvény jele nleg az importtermékekre - függetlenül azok származási országától - még általános érvénnyel biztosítja a vámvisszatérítés lehetőségét, ha azokat exporttermékbe beépítve kiviszik külföldre. Ezért a nemzetközi kötelezettségvállalásnak megfelelő eljárás érdek ében módosítani szükséges a vámtörvényt.
