Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. KÓNYA IMRE (MDNP):
2469 Ami nincs benne , és most nagy nyomatékkal szólnék a vagyon elleni bűncselekmények kérdéséről. Tisztelt Országgyűlés! Amikor hét hónappal ezelőtt a Néppárt előterjesz tette a javaslatát, akkor a kormánynak az volt a nyilatkozata, hogy ellenzi a Btk. szigorítására irányuló néppárti javaslatot. Hozzátette a kormány, hogy a javaslat szakszerűségét ugyan nem vitatja, a szigorítást maga is szükségesnek tartja, de más a megkö zelítése, más a filozófiája a kormánynak. Nos, kíváncsian vártuk, hogy mi az a filozófiabeli, megközelítésbeli különbség, és erre várni kellett addig, ameddig meg nem láttuk ezt a javaslatot. Hogy a kormány az alsó és nem a felső határt akarja emelni, nem tűnt eléggé meggyőzőnek ez a szakmai különbségtétel. Azzal nem értünk egyet, hogy az alsó határt kellene emelni, hiszen akkor összenyomják a büntetési tételeket, összenyomják a bűncselekményeket, és még kevésbé adnak a bírónak lehetőséget arra, hogy arányo sítson egy adott büntetési tételen belül. De mondom: nem szakmai a különbség, mint ahogy kitűnik a javaslatból, mert hiszen a szigorításra tett javaslatok közül a kormány egy igen nagy részét elfogadta a néppárti javaslatnak. Mindenekelőtt elfogadta a robb antásos bűncselekményekre vonatkozó szigorítást, ezt örömmel konstatáltuk még akkor is, ha nem olyan mérvű a szigorítás, de lényegében egy jelentős szigorításról van szó. Itt csak szerényen feltesszük a kérdést, hogy ha hét hónappal ezelőtt ezt a javaslato t elfogadják, akkor azért lehet, hogy másképp alakul ez a kérdés. Én ismerem a kormánynak e vonatkozásban tett nyilatkozatát. Gyakran halljuk, hogy nem a kilátásba helyezett büntetés az, ami visszatart, hanem a jó felderítés, és ezzel az igazságügyminiszt er látványosan tud a belügyminiszterre mutogatni, hogy vajon miért nem derítik fel megfelelően a kérdést. Én úgy gondolom, hogy egy egységes kormányzati felelősség van, és egy egységes kormányzati nézőpontra, egy nézetrendszerre lenne szükség. A Néppárt né zetrendszere ehhez képest, én úgy gondolom, lényegesen egységesebb, mert mi azt mondjuk, hogy igenis mind a bűnmegelőzésnek, mind a felderítésnek, mind a kilátásba helyezett büntetésnek szerepe van a bűnözés visszaszorításában. Ezért helyes lenne, ha nem e gymásra mutogatnának a tárcák, mert nem sok kis kormány van, hanem itt egy kormány van, amelynek mindent meg kellene tennie a büntetés visszaszorítására. Az igazságügyminiszternek kellene többek között olyan javaslatot előterjeszteni, ami egy adott helyze tben elszaporodott és veszélyes bűncselekményeknél indokolja a súlyosítást, akkor erre vonatkozó javaslatot, és ha ne adj' Isten egy ellenzéki párt terjeszt elő erre vonatkozó javaslatot, akkor örömmel kellene támogatnia és nem hét hónapot várni, amíg a ma gáét előterjeszteni. De azt a részét, ami végül is megszületett, örömmel üdvözöljük. Ugyanígy örömmel üdvözöljük, ami a Néppárt javaslatában benne volt: a kiskorúak, gyermekkorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekményekre vonatkozóan a jelentős súlyosít ást. Elismerésemet kell kifejezni a kormánynak, valóban szakszerűnek tűnik a szabályozás, és jelentős a súlyosítás ebben a körben. De mi nincs benne? - és itt van az eltérő filozófia. A kirívóan súlyos, vagyon elleni bűncselekményeknek és gazdasági bűncsel ekményeknek a súlyosabb büntetése. A Néppárt egész javaslatának ez volt a kiindulópontja. Mi is abból indultunk ki, hogy a Btk.hoz csak akkor szabad hozzányúlni, ha az a nagyon fontos. Úgy gondoltuk, hogy a vagyon elleni bűncselekmények elterjedése, a vag yon elleni bűncselekményekkel és a gazdasági bűncselekményekkel okozott károk növekedése és az a körülmény, hogy a vagyon elleni bűncselekmények között jelentős módon megszaporodtak azok a cselekmények, amelyek önmagukban és egyedül is kirívóan súlyos és n agy kárt okoznak, indokolja, hogy ezeket a bűncselekményeket a jelenleginél súlyosabban büntesse a bírói gyakorlat. Ezt pedig az Országgyűlés egy módszerrel tudja megtenni: ha törvényhozás útján módosítja a Btk.t és felemeli a büntetési tételét. Hangsúlyo zom: azoknak a bűncselekményeknek, amelyek kirívóan súlyos kárt okoznak, hiszen jelenleg 5 millió az alsó határ a legmagasabban minősített vagyon elleni és gazdasági bűncselekményeknél, és a felső határ a csillagos ég. Mi úgy gondoljuk, hogy egy 5 milliós és egy
