Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 22 (262. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2465 belüli magatartást mi magunk is üldözendőnek és helytelennek tartunk, de itt a családjogi és a házasság felbontásával kapcsolatos egyéb számtalan megoldás elegendőnek látszik. Még egyszer mondom: ezzel a kísérlettel számos megoldatlan és megoldást igénylő, egyéb, rendkívül súlyos elkövetésekre vonatkozó új tényállás meg nem fogalmazásával a kormán y elég szegényes bizonyítványt állít ki, ami a Btk. novelláját illeti. Hiszen nem kapunk választ - mint ez elhangzott - az autólopások valódi üldözésével és hatékony fellépésével kapcsolatos kérdésre. Nem kapunk választ az utcai rablást el nem érő, de a lo pást meghaladó erőszakos cselekményekkel kapcsolatban. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgy gondoljuk, hogy ez a rövid idő nem alkalmas még azon problémák számbavételére sem, amelyre nem válaszol a Btk. Úgyhogy jelen formáj ában a Magyar Demokrata Fórum így nem tudja támogatni a javaslatot. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes) : Köszönöm. Szólásra következik Hankó Faragó Miklós úr, Szabad Demokraták Szövetsége. Szólásra készül Kónya Imre úr, Magyar Demokrata Néppárt. Megadom a szót Hankó Faragó Miklós úrnak. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Örömömre szolgál, hogy e törvényjavaslat vitájában szólalhatok meg ismét, amely tulajdonképpen valahol min den parlamenti frakció támogatottságát alapvetően élvezi, de az előzőekben is hallhattuk, hogy számos részletkérdésben természetesen igen komoly vita folyik, és ez részben igaz arra is, hogy a frakciókon belül is eltérhetnek egymástól a vélemények, a koalí ción és az ellenzéken belül is egyaránt. A bűnözés elleni eredményesebb harc természetesen mindannyiunk nagyon fontos közös társadalmi érdeke. Ennek jegyében mindenképpen el kell mondanom azt, hogy dicséret illeti az MDNP és a Fidesz képviselőit, hogy nemc sak kritikai észrevételekkel, hanem konstruktív javaslatokkal is próbálták ezt a munkát segíteni. Azt hiszem, hogy a törvényjavaslat előkészítése kapcsán a kormányzat is figyelembe vette ezeket a véleményeket, de természetesen, miután ebben elég komoly sza kmai vita is folyik, nem lesz könnyű egyezségre jutnunk. A kormányzati eszközök között nemcsak a Btk. módosítása, hanem számtalan más eszköz is ismert és létezik, és én azt hiszem, hogy a kormány ezen a téren igenigen komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt időben. Ezért feltétlenül elismerés illeti. Többek között idetartozik az az elképzelés, hogy rövid időn belül jelentősen több rendőr lesz jelen az utcákon, készül egy olyan igazságügyi törvénycsomag, amely számos fontos területet érint. Nem régen készült el a rendőrségi törvény, amely megint csak egy nagyon lényeges dolog és előkészület alatt áll - és remélem, hogy hamarosan elénk kerül - az eljárási törvénynek, így a büntetőeljárási törvénynek a módosítása, amelyet én egy rendkívül fontos feladatnak tart ok. Legjobb tudomásom szerint a parlament 1989 óta 22 alkalommal módosította a büntető törvénykönyvet, 9 törvényi tényállást hatályon kívül helyeztünk, 41 új törvényi tényállást iktatott a parlament a Btk.ba. Csak szeretném felhívni a tisztelt érdeklődők figyelmét arra, hogy a módosítások, amelyek alkalmanként a büntetési tételeket érintették, minden esetben szigorítást eredményeztek. Ez tehát egy nagyon fontos dolog. Azt hiszem, hogy a parlament alapvetően ezzel kapcsolatban nagyon fontos kötelezettségein ek tett eleget ezzel, persze nem maradéktalanul, ezt elismerem. Én úgy gondolom, hogy amikor a büntetések szigorításáról, szigorúbb büntetési formák bevezetéséről beszélünk, nem szabad azt a nagyonnagyon fontos elvet figyelmen kívül hagyni, amelyet előtte m szólok is többen megemlítettek már itt a parlamentben, sőt a szakmai viták kapcsán a televízióban is hallhattuk ezt a véleményt, hogy nem feltétlenül a büntetés szigorítása az, ami komoly visszatartó erővel rendelkezik, hanem legalább ilyen, sőt, azt his zem, mondhatjuk, hogy
