Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - DÖGEI IMRE (FKGP):
2425 tulajdonú társasággá alakította át az addig intézményként működő televízióját. Nai vitás lenne azt képzelnünk, hogy a vagyont most elkótyavetyéli, fillérekért eladja vagy átadja más tulajdonosnak. Az érintettek nem is tudják értelmezni, hogy mennyivel jobb, ha egy televízió egy esetleges politikai lobbyhoz kötődő társaság kezében van, an nál, ha a szavazati jogokat egy demokratikus úton megválasztott, független képviselőtestület gyakorolja. Természetesen lehet, hogy formailag függetlenebbnek látszik a tulajdonosi jogokat egy közalapítványba bevinni, ám amikor a működéshez szükséges pénzt az önkormányzat befizeti a közalapítványba, akkor már ugyancsak élhet vagy visszaélhet a beleszólás lehetőségével. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy ha mindenben, akkor az ORTTnek ebben is tartania kell magát a leírtakhoz, és szeretném remélni, hog y a meglévő bonyodalmakon túl nem indukálódnak újabb problémák. Tisztelt Ház! Nemrégiben a Népszabadság egyik cikkéből értesültem arról, hogy a Helyi Televíziók Egyesülete a Legfelsőbb Bírósághoz kíván fordulni egy jogi értelmezési kérdéssel. Akárhogy is f oglaljanak állást ügyükben, nekünk, törvényalkotóknak az lenne a legfontosabb, hogy mihamarabb rendezzük a helyi televíziózás ügyét; nem a résztvevők kárára, hanem közös ügyünk szolgálata érdekében. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok pa dsoraiban.) ELNÖK (dr. Kóródi Mária) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dögei Imre képviselőtársunk, a Független Kisgazdapárt részéről, "Az áldozatok személyiségi jogának védelméről" címmel. Megadom a szót Dögei Imre képviselő úrnak. DÖGEI IMRE (FKGP) : Igen tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Rádióhallgatók! Eme késő esti órában mindenképpen szólnom kell az áldozatok személyiségi jogának védelméről. E fontos és lényegre törő szavak után mindenképpen tisztázni kellene szinte az egész magyar vidék helyzetét, amikor is ki vannak téve különböző atrocitásoknak, bűnözőknek, akik kihasználják védtelen helyzetüket, mert egy kis vidéki településen élnek valahol, a falu szélén vagy egy elhagyo tt tanyában töltik egész életük után - úgymond - nyugalmas napjaikat. Ezen helyzeteket a bűnözők egész sora - különböző módon és fondorlattal - lovagolja meg, mert tudják, hogy ezek a védtelenek kiszolgáltatottak, ezek az egyének nem mennek panaszkodni, me rt akkor még jobban pórul járnak. Ezek az úgynevezett hívatlan vendégek azonnal tudomásukra is hozzák az áldozatoknak, hogy ha szólni mernek, nagyon meg fogják bánni; s nem egyet, nem kettőt nagyon is komolyan megfenyegettek és tettlegességgel is bántalmaz tak. A magyar büntető törvénykönyv több fejezetben tárgyalja az áldozatok, illetve a magyar állampolgár jogvédelmét. A jelenlegi körülmények azonban mindennek az ellenkezőjét igazolják. És az ezen a vidéken, valamint nagyvárosban is elhagyatottan, magányos an élő magyar állampolgárok ki vannak szolgáltatva mindazon személyeknek, akik tisztességtelenül, aljas és előre megfontolt szándékkal akarják elvenni mindezen személyektől az anyagiakat, pénzüket és mindazon értékeiket, amelyeket értékesíteni tudnak. A vi déken élő személyek mind jobban és jobban hangot adnak elkeseredettségüknek, amikor is szinte most már a nevüket is felfedve, aláírásukkal, címüket is elárulva fordulnak az illetékes hatóságokhoz, polgármesterekhez, rendőrségi szervekhez, országgyűlési kép viselőkhöz, de minden lehetőségbe belekapaszkodnak, hogy a rendkívüli helyzetüket valaki orvosolni próbálja. Így volt ez a JászNagykunSzolnok megyéből, Fegyvernek községből érkező panaszlevélből is kiderítve: hogy közel száz aláírással juttatták el panas zukat a polgármester úrhoz és hozzám is, mint JászNagykunSzolnok megye egyik országgyűlési képviselőjéhez. A megdöbbenés hangja hallatszott abból a pár szóból, ami az aláírást megelőzte, hogy Fegyvernek településen és a környező tanyákon élő magányos sze mélyek, a tanyák lakói mennyire ki vannak szolgáltatva azoknak a személyeknek, akik ezt a rendkívül hátrányos körülményt kihasználják. Megtámadják és
