Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kóródi Mária): - POZSGAI BALÁZS (MSZP):
2423 "ezen törvényi rendelkezések következtében a testület nem köthet műsorszolgáltatási szerződést azon stúdióengedélyek jogo sultjaival, ahol a stúdióalapítók helyi, területi önkormányzatok voltak". A médiatörvény 146. § (3) bekezdése értelmében ezért ezen stúdióengedélyek érvényének elvesztése folytán felszabaduló frekvenciára a testület legkésőbb 1997. június 1jéig pályázatot ír ki. Az önkormányzatiság demokráciánk egyik alappillére. Az önkormányzatoknak pedig ma az egyik legfontosabb helyi kommunikációs eszköze a televízió. Meg kell hogy kérdezzem: az volte a szándékunk a törvény ezen pontjainak megfogalmazásával, hogy megfo sszuk az önkormányzatainkat a televízió segítségével folytatott kétirányú kapcsolattartás lehetőségétől? (18.40) Valószínűnek tartom, hogy sokunk a törvény elfogadásakor nem volt tisztában ezzel a veszéllyel. Az 1986 óta tartó televízióalapításokért az egy kori tanácsok és utódaik, az önkormányzatok sok 10 és 100 millió forintot áldoztak azért, hogy megteremtsék saját kis televíziós birodalmukat. A törvény eredeti célként megfogalmazott gondolata a humánusság jegyében fogant, hiszen nem akarta az 1993ban ha tározott időre működési engedélyhez jutott önkormányzati televíziókat visszamenőlegesen megfosztani a megszerzett jogaiktól. Erre csak a médiatörvény bonyolult összeollózásából keletkezhetett az az említett - ki kell mondani - jogfosztó állásfoglalás, amel ynek természetesen minden szava a törvény paragrafusaira támaszkodik, ezért szinte megtámadhatatlan. Mi lesz tehát a sorsa azoknak a helyi televízióknak, amelyek az ORTT határidőn belül elhalasztott állásfoglalása miatt, a Belügyminisztérium kiadott állásf oglalása okán, az általunk elfogadott médiatörvény jóhiszeműségére apellálva átalakultak, és most elveszítik - vagy már el is veszítették - a jogosultságukat a műsorszolgáltatásra? Mi lesz azoknak a súlyos 10 és 100 milliókból beruházott berendezéseknek a sorsa, amelyeket talán örök elhallgattatásra ítéltünk? Természetesen mint mindenki másnak, jogunk lesz - joguk lesz - a felszabaduló frekvenciákra pályázni. Némi biztatást jelenthet a veszteseknek az ORTT állásfoglalásának 4. pontja, amely szerint - idézem : "Az azonos frekvencián korábban stúdióengedély alapján műsorszolgáltatásra jogosult - illetve jogosult esetén az általa szabályosan alapított vállalkozás - korábbi működése a pályázat során kiemelt szempontként lesz értékelve." De nézzük, mirő l is van szó! Az Országos Rádió és Televízió Testület 1996. augusztus 31én a Művelődési Közlönyben tette közzé az általános pályázati feltételeket - ahogy azt azóta hívják: az ÁPFet. Ennek a 7. címe mintegy öt oldalon, két hasábon, az 56. pontban taglalj a a pályázati felhívásra benyújtott ajánlatnak a tartalmát. Aki nem sajnálja az időt és fáradságot, bátran nekifoghat, és tanulmányozhatja ezt a dolgozatot, hiszen ezt nem elég elolvasni és értelmezni, hanem ha mindez megtörtént, akkor jön csak a java: a p ályázat kidolgozása. A meg nem kérdőjelezhető adatszolgáltatásokon, műszaki berendezések felsorolásán, műsorterv bemutatásán, elfogadott üzleti terv benyújtásán kívül jönnek az igazi csemegék: ilyen például a cash flow előrejelzés a műsorszolgáltatás telje s időtartamára, előrejelzés, hogy várhatóan mennyien lesznek képesek valamilyen módon fogni az adást; háttérszámításokat, hatásmechanizmusvizsgálatokat s úgynevezett érzékenységi teszteket kell végezni. Emellett meg kell határozni a teljes televíziós, net tó magyarországi reklámbevételt, és ennek feltételezett éves növekedési ütemét - ezen belül a pályázó éves nettó reklámbevételének arányát, figyelemmel a reklámokkal finanszírozott műsorok arányára a műsorszolgáltatáson belül. Az adatok közléséhez a kiíró pontosan meghatározza, hogy melyiket kell rögzített áron, illetve a fogyasztói vagy a termelői árindex figyelembevételével közölni. Mindez csak szemelvény volt abból a halmazból, mely útját állhatja annak, hogy a ma jól működő helyi televíziók továbbra is működhessenek. De ez még mind semmi ahhoz képest, hogy - idézem : "banki igazolást kell benyújtani olyan nagyságú összegnek elkülönített bankszámlán való elhelyezéséről, mely a műsorszolgáltató teljes reklámbevételek nélkül számított működési költségeit f edezi, a működés első 3 hónapjára". Ezzel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy az átalakult helyi televíziók többsége szerződéseket kötött a fenntartó önkormányzatokkal, melyek értelmében az éves műsorkészítési díjat havi bontásban utalják a televíziókna k. Ez a rendelkezés Győrben
