Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP):
2416 munkavállalói szövets égek által jönnek létre. Arról szó sincs, hogy ez milyen módon történik, milyen arányok alapján, esetleg a jelenlegi összetételt kívánják konzerválni, vagy a kérdést az Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe utalják - csak találgatni lehet. A javaslat természet esen akkor sincs megfelelően megoldva, ha netán az érdekeltek nem tudnának megegyezni, mert az 5. § kimondja, hogy addig a biztosítási szervek irányítását a kormány látja el. Minden valószínűség szerint a megegyezést az sem segíti, hogy a javaslat az önkor mányzati képviselők számát is drasztikusan csökkenti, 60 főről 36ra, tehát a korábbinak alig több mint a felére. Annak biztosítását, hogy az így létrejövő társadalombiztosítási önkormányzatok valóban látszatszervezetek legyenek, a törvényjavaslat még két úton kívánja elérni. Egyrészt az önkormányzatok közgyűlési hatáskörének és jogkörének csökkentésével, másrészt a felügyelőbizottság, a tényleges ellenőrzés leválasztásával. A közgyűlés hatáskörének csökkentése - a 9. § módosításait figyelembe véve - első k özelítésre fel sem tűnik. Ha viszont a szétszórt módosításokat összefüggéseiben vizsgáljuk, rendkívül ellentmondásos kép alakul ki. A főbb ellentmondások a következőképpen foglalhatók össze: A törvény 9. § (1) bekezdése változatlan d) pontjának értelmében a közgyűlés bizottságokat hoz létre. Korábban a közgyűlés egyes hatásköreit átruházza az alapszabályban foglaltak szerint. A módosított 4. § ezt már nem teszi lehetővé, amit megerősített a 13. § is. Nyilvánvaló, ha minden kérdésben csak a közgyűlés dönthet , az operatív munka összezsugorodik és lelassul. Az eredeti törvényszöveg értelmezésében az önkormányzat az elnökség útján irányította a hivatal szervezetét, ellenőrizte a hatósági ügyintézést, bár hatósági ügykörben nem adhatott utasítást. Most az irányít ást a központi hivatali szerv vezetője útján végezheti, de nem ellenőriz, csak beszámoltat. Míg korábban a szervezeti egységek létrehozásáról, összevonásáról, megszüntetéséről dönthetett, addig most csak a központi szerv szervezeti és működési szabályát ha gyhatja jóvá. Persze kérdés, hogy erre mikor kerül sor, mert ezt a szervezetet értelemszerűen maga kezdeményezi. A törvény értelmében a közgyűlés egyetértési jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintő kormányrendeletek megalkotásában. Ezek után nem egés zen érthető: a 9. § (2) bekezdésének módosítása hogyan alakul? Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy a kormányrendelet vonatkozásában egyetértési és nem véleményezési jogról van szó - tehát nem az a kérdés, hogy a kormány egyetérte a közgyűlés nézeteivel. Ha ko molyan vesszük a törvényben foglaltakat, a kormány ilyen esetben csak tárgyalhat és szükségtelen levelezést folytathat. Az önkormányzati jelleg gyakorlati háttérbe szorítását szolgálja az önkormányzattól függetlenné váló felügyelőbizottság létrehozása. Itt már teljesen eltűnik a munkáltatók, munkavállalók közötti feladatmegosztás. Az ÉTnek megfelelő paritásos alapon a kormány is delegál tagokat. Így alakult ki a tripartit rendszer. Gyakorlatilag a teljes ellenőrzés, tehát mind a gazdálkodásipénzügyi, mind az igazgatásieljárási ellenőrzés a felügyelőbizottság kezében van. A felügyelőbizottságnak - a javaslat szerint - nincs a közgyűlésen beszámolási kötelezettsége, a jogellenesen működő szervezet függetlenül és közvetlenül szólítja fel a jogszerű működés h elyreállítására. Furcsa fordulata a tervezetnek, hogy amennyiben a felszólított szerv erre nem reagál, a felügyelőbizottság a közgyűléshez fordul, holott annak semmiféle ráhatása sincs az egyes szervekre, kizárólag a központi szerv vezetőjén keresztül. Has onlóan a felelősség elkenését szolgálja a tervezet 11. § (1) bekezdése, amely szerint a kormányszintű ellenőrzés által feltárt jogsértő működés esetén első fokon nem a felügyelőbizottság az illetékes, amelyben ott ülnek a kormány képviselői is, hanem a meg lehetősen tehetetlenné változott és változtatott közgyűlés. A törvényjavaslat számos ellentmondása közül még kettőt szeretnék megemlíteni. Az első a javaslat 3. §ában foglalt módosítás, ahol a biztosítási önkormányzatok törvényességi felügyeletét gyakorló Országgyűlés szerepel, illetve a kormány mellé most besorolták az Állami Számvevőszéket
