Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2409 a Szocialista Párttal választási szö vetségben indultak, és akik ott ülnek a Szocialista Párt soraiban, az tapasztalható az utóbbi időben, hogy háttéralkuk és háttérhuzakodások történnek - nem a nyilvánosság előtt. És az az érzésem, hogy valami ilyesmi történt most az elmúlt fél év során is, amikor a kormány a nyugdíjreformra vonatkozó javaslatát letette az asztalra; amikor ezt a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat és a szakszervezeti vezetők nagyon keményen vitatták és számos pontja ellen tiltakoztak, akkor érdekes módon valahogy a biztosítási ön kormányzatokra vonatkozó törvény nem volt sietős. (17.30) Vajon nem azért volt ez, hogy alkupozícióban maradjon a kormány, mondjuk, egy nyugdíjreform néhány kérdését illetően? S vajon nem ez az alkupozíció vezetette oda, hogy az egyik oldalról a kormány b element a delegálásba, a másik oldalról a szakszervezetek belementek a nyugdíjreformon belüli kompromisszumba? Én ezt rettenetesen szomorúnak tartom, mi több, felháborítónak, tisztelt képviselőtársaim, mert az ilyen típusú alkudozás nem az ország polgárain ak, nem az ellátásra jogosultaknak az érdekeiről szól, mert az ilyen típusú alkudozás nem az ilyen nagy rendszerek és nagyon fontos rendszerek - mint a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer - hosszú távú és lehető legjobb megoldásairól szól, hanem pilla natnyi hatalmi pozíciókon való marakodásról; és ilyen körülmények között csak nagyon rossz megoldások születhetnek. Ilyen nagyon rossz megoldás az a javaslat, amelyet a kormány letett elénk az önkormányzati törvényben. Nagyon rossz megoldás, mert a delegál ás elfogadhatatlan. Először is azért nagyon rossz megoldás, mert olyan későn tette le elénk, hogy a parlament már megint csak kapkodni tud. Nagyon rossz megoldás azért, mert a delegálás elfogadhatatlan, mert konzerválja a jelenlegi rendszert, és ha a kormá ny azt mondja, hogy a jelenlegivel elégedetlen, akkor miért akarja ugyanezt konzerválni, csak kisebb létszámokkal. Elfogadhatatlan és nagyon rossz megoldás azért, mert olyan vezetési konstrukciót javasol mindkét alapra, amely gyakorlatilag működésképtelens éget fog jelenteni. Lehet, hogy látszat szerint ezek az önkormányzatok majd csinálnak valamit, de hogy azzal a működési renddel, amelyet a kormány letett elénk, az "egy elnök - 36 fős közgyűlés" konstrukciójával nem tudnak érdemi munkát végezni, tehát nem tudják betölteni azt az önkormányzati funkciót, amire pedig rendkívüli módon szükség lenne. Szükség lenne különösen akkor, amikor mind a nyugdíjbiztosítási rendszer, mind az egészségbiztosítási rendszer nagyléptékű átalakulások előtt áll. Ha ebben a helyze tben nem tudnak kifejeződni a jogosultak és járulékfizetők érdekei, ha nincs egy működőképes önkormányzat, amelyik minden alkalommal le tudja tenni a maga sajátos érveit, akkor csak rossz megoldások születhetnek. Mert nincs az a kormány, amelyik ilyen típu sú érdekegyeztetés nélkül mindenben megtalálhatja a jó megoldást! Mert a jó megoldások bizony hosszú vitákon, időnként véres verítékkel születnek meg, és nem könnyedén. Könnyedén csak a szocializmust lehetett építeni; meg is láthatjuk az eredményét. (Közbe szólások az MSZP padsoraiból.) Tehát nagyon rossz az a megoldás, amit a kormány javasol az önkormányzatokra, s nagyon rossz az a megoldás is, amit azt hiszem, nem én mondok először, de hát hogyan lehet egy önkormányzatot és annak a felügyelőbizottságát egy olyan testülettel és testületen keresztül delegáltatni, amelyik nem jelenik meg a magyar jogrendben?! Az Érdekegyeztető Tanács nincs rögzítve tökéletesen. Ittott megjelenik jogszabályokban, de hogy az az Érdekegyeztető Tanács, amelyik létrejött az előző kormányzati ciklus alatt, és annak szereplői vajon ma még mindig ugyanolyan szerepet tölteneke be a gazdaságban, mint töltöttek négyöt évvel ezelőtt - ezt senki nem vizsgálja meg. Át kellene nézni talán, hogy a munkaadói szervezetek változtake azóta, hi szen a gazdaság nagyon nagyot változott '91 óta. Azt hiszem, ezt senki nem vitathatja. A munkavállalói szervezetek vajon milyen mértékben fejezik ki ma a biztosítási ellátásra jogosultak érdekeit, vajon mekkora százalékát képviselik a biztosítási ellátásra jogosultaknak? Ezt sem vizsgálta meg senki. Pedig nagyon nagyot változott a
