Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 21 (261. szám) - A társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP):
2408 (17.20) Nagyon veszélyes ez a tendencia, tisztelt képviselőtársaim, rendkívül rossz irányba visz ez a gondolkodásmód, hiszen a nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás önkormányzataira azért van szükség, mert ezekben az önkormányzatokban kicsiszolódhatnak és kifejeződhetnek azok a sajátos érdekek, amelyek ezekben az önkormányzatokban egyfelől a munkaadók, másfelől pedig az ellátásra jogosultak oldaláról felmerülnek. Mert az Egészségbizto sítási Önkormányzatban kicsiszolódó nézetek arra alkalmasak, hogy lefolytatva a vitákat a kormánnyal és a legkülönfélébb érdekképviseleti szervezetekkel, a körülmények között a lehető legjobb megoldást találhassák meg. Ha ezek a viták nem zajlanak le, ha ezek az érdekek nem kerülhetnek felszínre és nem fejeződhetnek ki, akkor csak rosszabb megoldások léteznek. Ezért az önkormányzatokra, az önkormányzatiságra szükség van még akkor is, ha igen, valóban, az ilyen típusú érdekegyeztetés kényelmetlen, néha hoss zan tartó, néha pedig - különösen pénzügyminiszterek számára - rendkívül bosszantó tud lenni. Valóban nagyon komoly probléma van a biztosítási önkormányzatok - különösen az Egészségbiztosítási Önkormányzat - gazdálkodásában: nem a nagy számokban, nem a köl tségvetési nagy tételekben, hanem az olyan tételekkel való gazdálkodásban, ahol az önkormányzatnak, az önkormányzat elnökségének szabad mozgástere van - aminek legfeljebb a kereteit köti meg a parlament által megszavazott költségvetés, de ezeknek a tartalm át az önkormányzatnak, az önkormányzati elnökségnek kell kidolgoznia. Idetartoznak: a működési költségvetés és az ezzel kapcsolatos tételek; a szabadon felhasználható keretek, mint ami volt kockázatkezelő alap címén 2 milliárd forint; és idetartoznak a vag yongazdálkodási kérdések. Tény, hogy az elmúlt két évben ezekkel kapcsolatban nagyon sok probléma vetődött fel; probléma, részben azért, mert a szabályozás hiányos; probléma, azért, mert a társadalombiztosítási alapok vagyongazdálkodásáról nem született me g az a törvény, amit pedig mindenki tervezett: '93ban ez már egy rendkívül fontos kérdésként vetődött fel az akkori költségvetési és vagyonjuttatási tárgyalások során. Sajnos arra nem volt elég ez a három év sem, hogy ebben a vagyongazdálkodási törvényben előrelépés történjen, pedig nagyon fontos kérdés, hiszen jelentősebb vagyont egy erre felkészületlen apparátus még akkor sem tud igazán tökéletesen és megfelelően kezelni, ha semmiféle egyéb lobbyérdek vagy gazdasági háttérösszefonódások nem jelennek meg a vagyonkezelés során - pedig sajnos megjelennek, és ott erre mindig számítani kell, ahol nagy vagyonok sorsáról van szó. Mindig, mindenhol számítani kell, és olyan törvényi körülményeket és ellenőrzést kell teremteni, amelyek a lehető legkisebbre szorítj ák vissza a visszaélési lehetőségeket. Nos, ez nem történt meg. De sajnos igazán a kormány javaslatában sem történt meg, mert miközben mindenki arra hivatkozik, hogy igen, az elmúlt négy évben az eredetileg végiggondolt önkormányzati igazgatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert rengeteg probléma volt az önkormányzatok működésének a kialakítása során, a kormány és az önkormányzatok működésének a folyamatában, rengeteg egyenetlenség, nagyon sok jogszabályi rendezetlenség, hatásköri viták: ez való ban igaz. De az, hogyha valami nem működik jól, és ha valamely testületben akár visszaélések tapasztalhatók, ennek nem biztos hogy az kell a következménye legyen, hogy akkor talán inkább megszüntetjük ezeket a testületeket; hiszen erre tudnék egypár jó pél dát mondani: egy rosszul működő kormányt sem megszüntetni, hanem kicserélni kell - talán! Éppen ezért én rendkívül furcsának tartom azt, hogy miközben a kormány pontosan tudta, hogy meddig tart az önkormányzatok mandátuma, pontosan tudta, hogy júniusban le jár, aközben három év óta ebben az ügyben semmi előrelépés nem történt; és a kormány olyan rövid idővel a mandátum lejárta előtt nyújtotta be a javaslatát, hogy már megint arra hivatkozik: nincs idő más megoldásra. Nos, ha valaki nem akarja, akkor nem is t alál időt más megoldásra. Van egy még szomorúbb dolog, amit én itt a háttérben látok: tekintettel arra, hogy a biztosítási önkormányzatokban igen jelentős számot képviselnek azok a szakszervezeti vezetők, akik egyébként
