Országgyűlési napló - 1997. évi tavaszi ülésszak
1997. április 15 (260. szám) - Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária (FKGP) - pénzügyminiszterhez - "Mire számíthatnak azok a nyugdíjasok, akik kárpótlási jegyeiket életjáradékra váltották át?" címmel - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): - ELNÖK (dr. Gál Zoltán): - AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár:
2324 nyugdíjasok, akik kárpótlási jegyeiket életjáradékra váltották át?" címmel ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária asszony, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: "Mire számíthatnak azok a nyugdíjasok, akik kárpótlási jegyeiket életjáradékra váltották át?" tárgyában. Dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária képviselő asszonyt i lleti a szó. DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Sok ezer nyugdíjas nevében teszem fel a kérdést önhöz; azoknak a nyugdíjasoknak a félelméről beszélek, akik a parlament döntése folytán megnyílt le hetőséget kihasználva kárpótlási jegyeiket életjáradékra váltották át. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló és vele egységes szerkezetbe foglalt kormányrendelet 1. §a szerint é letjáradék a saját jogon megillető kárpótlási jegy ellenében azt a jogosultat illeti meg, aki 1991. december 31éig a 60. életévét betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. A törvény 7. §a előírja, hogy a járadék összegét 1993tól minden év március 1jétől kell emelni, de az emelés az előző évi nyugdíjemelés mértékének 30 százalékánál nem lehet kevesebb. Ebben az országban a kárpótlási jegyből sokan meggazdagodtak, milliókra tettek szert, míg mások nem tudták kárpótlási jegyeike t jól felhasználni. Ezért választották sokan azt, hogy kárpótlási jegyeiket a feltételek megléte esetén életjáradékra váltsák át. Az ismert gazdasági helyzet miatt, a bekövetkezett infláció miatt azonban ezzel az életjáradékok nem képesek megőrizni a reálé rtéküket, mert a törvény által biztosított járadékemelés elmarad az infláció mértékétől. Az érintettek tehát úgy érzik, hogy a kormány becsapta őket, és így rosszul jártak. Kérdezem tehát az államtitkár úrtól: mire számíthatnak azok a nyugdíjasok, akik kár pótlási jegyeiket életjáradékra váltották át, és láte lehetőséget arra, hogy a járadék összege (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a mindenkori infláció mértékét figyelembe véve emelkedjen? Köszönöm a türelmüket. (Taps az ellenzék i oldalon.) ELNÖK (dr. Gál Zoltán) : A kérdésre Akar László államtitkár úr válaszol. AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Valóban, ahogy ön is pontosan idézte, a '92. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdése rendelkezett a járadék emeléséről: a járadék összegét '93. évtől kezdve minden év március 1jén kell növelni. Az emelés mértékéről az Országgyűlés a központi költségvetés keretében dönt. Így történt ez most is, a '97. március 1jétől beköv etkezett emelés esetében is. A '97. március 1jei emelés mértéke 12,6 százalék volt az Országgyűlés döntésének megfelelően; ez pontosan annyi, mint az 1996. évi átlagos nyugdíjemelés mértéke. Azt gondolom, ez egy méltányos megoldás, amit a parlament is elf ogadott; nevezetesen, hogy miután itt egy egyébként a nyugdíjhoz hasonló ellátásról van szó, ennek a növekedése a nyugdíjak növekedését kövesse. Mindebből következően 1998ra azt lehet mondani, hogy minden valószínűség szerint a járadék emelése az infláció mértékét legalábbis el kell hogy érje, hiszen mind ebben az évben, mind a következő évben a nyugdíjemelés mértéke már az infláció fölött lesz. 1998at követően pedig azt gondolom, most korai nyilatkozni, de miután az általános gazdaságpolitikai elgondolás aink és számításaink egyértelműen azt mutatják, hogy a későbbi években is lehetőség lesz a reálérték
